Buddhagósza

Ezúttal a Buddhagósza lenyűgöző világában fogunk elmélyülni, amely téma minden korosztály és kultúra figyelmét felkeltette. A Buddhagósza ősidők óta tanulmányozás, vita és elmélkedés forrása, olyan téma, amely szenvedélyeket ébreszt, és felkelti a kíváncsiságot azokban, akik többet szeretnének tudni róla. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Buddhagósza-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásaiig. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Buddhagósza megismerésére.

A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus

Bhadantácsarija Buddhagósa (szingaléz: බුද්ධඝෝෂ හිමි, thai: พระพุทธโฆษาจารย์, kínai: 覺音/佛音) vagy Buddhagósza 5. századi indiai théraváda buddhista tudós és író. Legismertebb műve a Viszuddhimagga (A megtisztulás ösvénye), amely Buddha megszabaduláshoz vezető ösvényének théraváda értelmezését foglalja össze és elemzi. Buddhagósza értelmezése a théraváda ortodox értelmezésévé vált a 12. század után. A théraváda irányzatban tett munkásságát elismerik mind a nyugati tudósok, mind a théraváda iskola.

Élete

Buddhagósza életével kapcsolatban igen kevés megbízható információ áll rendelkezésre. Az elsődleges források a műveihez kapcsolt rövid prológusok és epilógusok, a szingaléz Mahávamsza krónikákban található, róla szóló történet, illetve a későbbi életrajzi művek (a Buddhagószuppatti). Más művek is említik Buddhagósza életét, de úgy tűnik, hogy semmilyen megbízható tényt nem közölnek.

Nevének jelentése: "Tisztelendő Tanár" (Bhadanta+ácsarija) és "Buddha hangja" (Buddha+gósza) páli nyelven.

A Buddhagószának tulajdonított művekhez kapcsolt életrajzi szemelvények kevés részletet közölnek az életéről, ezek viszont feltételezhetően tényleg a művek keletkezésekor kerültek bele. Ezek a javarészt hasonló stílusú szemelvények leírják, hogy Buddhagósza Indiából érkezett Srí Lankába és Anuradhapura városban telepedett le. Ezen felül szerepelnek benne Buddhagósza tanítóinak, támogatóinak és társainak nevei, amelyeket általában azonban semmilyen más forrás nem igazol vissza.

A Mahávamsza alapján Buddhagósza egy brahmin családban született, a Magadhi Királyságban (az ősi Nepál), Bodh-Gaja közelében. A Védák mesterévé vált és India szerte filozófiai vitákat folytatott. Egy alkalommal maradt csak alul a vitákban, amikor egy Revata nevű buddhista szerzetessel került össze. Először a védikus tanok jelentésével kapcsolatban, majd az Abhidharma egyik tanításával kapcsolatban kavarodott össze. Annyira lenyűgözte Buddhagószát a buddhista szerzetes, hogy a Tipitaka (a páli kánon három hatalmas szöveggyűjteménye) és az ahhoz készített szövegmagyarázatok tanulmányozásába kezdett. Az egyik szútrához tartozó szövegmagyarázat eltűnt Indiában, ezért elhatározta, hogy Srí Lankába utazik és megvizsgálja a szingaléz nyelven megőrzött szövegmagyarázatokat.

Úgy tűnik, hogy srí lankán hatalmas mennyiségű szöveget talált, amelyet a Mahávihara szerzetesei gyűjtöttek és őriztek meg. Buddhagósza engedélyért folyamodott, hogy a szingaléz nyelvű szövegeket átültethesse páli nyelvre. Buddhagósza tudását legelőször azzal tesztelték le az idősebb szerzetesek, hogy ki kellett dolgoznia a szútrában található két vers tanításait. Ekkor írta meg Buddhagósza a Viszuddhimaggát. Pedig közben még istenségek is tesztelték Buddhagószát, ugyanis többször eldugták előle a jegyzeteit és teljesen elölről kellett kezdenie az írást. Buddhagósza sikeresen átment a teszteken, ugyanis az idősebb szerzetesek úgy találták, hogy minden szempontból helyesen foglalta össze a Tipitaka három kötetgyűjteményét. Ezután Buddhagósza rendelkezésére bocsátották a szövegmagyarázatok teljes egészét. Buddhagósza elkészítette a páli kánon további legfontosabb könyveinek magyarázatait is. Ezek ma a théraváda értelmezések legfontosabb alapját képezik.

A Mahávamsza beszámolója nehezen ellenőrizhető. A nyugati tudósok véleménye szerint a történeteket ugyan kiegészítették legendás eseményekkel (például, amikor istenek elrejtik Buddhagósza jegyzeteit), ellentmondásos tények hiányában a művet általánosságban mégis hitelesnek tartják. A Mahávamsza szerint Buddhagósza észak Indiában született Bodh-Gaja közelében, a szövegmagyarázatai utószavában Buddhagósza csak egy indiai helyszínt említ ideiglenes lakóhelyeként India déli részén: Káncsi. Emiatt egyes kutatók szerint (például Oskar von Hinüber és A. P. Buddhadatta) Buddhagósza valójában Dél-Indiában született, majd később költözhetett a történelmi Buddha életrajzi helyszíneihez közelebb.

A Buddhagószuppattit és a későbbi életrajzi elbeszéléseket a nyugati tudósok általánosságban inkább legendáknak tartják.

Írásai és fordításai

Buddhagósza állítólag a páli kánonhoz készült szingaléz szövegmagyarázatok hatalmas terjedelmű szövegeinek fordítását és egységbe foglalását hajtotta végre. A Viszuddhimagga (páli: A megtisztulás ösvénye) a théraváda buddhizmus egységbe foglalt kézikönyve, amelyet a mai napig fontos műként tartanak számon az irányzat gyakorlói. A Mahávamsza nagy mennyiségű könyvet tulajdonít Buddhagószának, amelyeket valószínűleg nem ő készített, csupán későbbi művek, amelyeket hozzá kapcsoltak.

Az alábbi listán az a tizennégy páli kánonnal kapcsolatos mű szerepel, amelyet hagyományosan Buddhagószának tulajdonítanak:

Pali
Tipitaka 		Buddhagósza
szövegmagyarázata

Vinaja-pitaka 		Vinaja (általános) Szamantapászádiká
Patimokkha Kankhavitarani

Szutta-pitaka 		Dígha-nikája Szumangalavilaszini
Maddzshima-nikája Papanycsaszudani
Szamjutta-nikája Szaratthappakaszini
Anguttara-nikája Manorathapurani

Khuddaka-
nikája 		Khuddaka-pátha Paramatthadzsotika (I)
Dhammapada Dhammapada-atthakatha
Szutta-nipáta Paramatthadzsotika (II),
Sutta-nipáta-atthakatha
Dzsátaka Dzsátakatthavannana,
Dzsátaka-atthakatha

Abhidhamma-
pitaka 		Dhamma-szanganí Atthaszáliní
Vibhanga Szammohavinodani
Dhátu-kathá Panycsappakaranatthakatha
Puggala-pannyatti
Kathá-vatthu
Jamaka
Patthána

Jegyzetek

  1. ↑ (v. Hinüber 1996, p. 103) pontosabban meghatározza Buddhagósza életének főbb dátumait (370–450) CE a Mahávamsza és egyéb források alapján. A Mahávamsza alapján (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxvi) Buddhagósza érkezését Mahánama király uralkodásának idejére helyezi, 412 és 434 közé.
  2. ↑ a b c d (Strong 2004, p. 75)
  3. ↑ www.buddhapest.hu - Viszuddhimagga - A megtisztulás ösvénye -2013. január 24. - olvasva: 2015.02.21.
  4. ↑ (Crosby 2004, p. 837)
  5. ↑ a b c d e (v. Hinüber 1996, p. 102)
  6. ↑ (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxviii)
  7. ↑ Rhys Davids és Stede, 1921-25. o., páli-angol szótár Archiválva 2012. december 12-i dátummal az Archive.is-en, Pali Text Society.
  8. ↑ (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxix)
  9. ↑ a b (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxix-xxx)
  10. ↑ a b c d (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxxiv)
  11. ↑ (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxxii)
  12. ↑ a b c (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxxv)
  13. ↑ (Strong 2004, p. 76)
  14. ↑ (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxxix)
  15. ↑ Stede, W. (1951. október 1.). „The Visuddhimagga of Buddhaghosācariya - Henry Clarke Warren; Dharmananda Kosambi”. The Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland (3/4), 210–211. o.  
  16. ↑ Stede, D. A. L. (1953. április 27.). „Visuddhimagga of Buddhaghosācariya - Henry Clarke Warren; Dharmananda Kosambi”. Bulletin of the School of Oriental and African Studies, University of London 15 (2), 415. o. DOI:10.1017/s0041977x00111346.  
  17. ↑ Edgerton, Franklin (1952. január 1.). „Visuddhimagga of Buddhaghosācariya - Henry Clarke Warren; Dharmananda Kosambi”. Philosophy East and West 1 (4), 84–85. o.  
  18. ↑ (v. Hinüber 1996, p. 103)
  19. ↑ A táblázat forrása: (Bullitt 2002)

Ajánlott irodalom

Kapcsolódó szócikkek

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot