Nekkhamma

Ebben a cikkben a történelem során nyomot hagyó Nekkhamma lenyűgöző életét fogjuk felfedezni. Szerény kezdeteitől a legkiemelkedőbb eredményeiig Nekkhamma befolyásos alakja volt a területén. Pályafutásának részletes elemzésén keresztül felfedezzük a sikere mögött meghúzódó okokat és az őt körülvevő világra gyakorolt ​​hatást. Tapasztalatainak, eredményeinek és kihívásainak alapos áttekintésével reméljük, hogy rávilágítunk a Nekkhamma fontosságára és maradandó örökségére.

A nekkhamma (szanszkrit: नैष्काम्य) páli kifejezés, melynek magyar fordítása "lemondás" vagy "lemondás öröme", de átvitt értelemben az jelenti, hogy „felhagyni a világi élettel és szent életet folytatni”, amely „mentes a kéjtől, a sóvárgástól és a vágyaktól”. A nekkhamma a buddhista nemes nyolcrétű ösvény első részében található, a "helyes szándék" csoportjában. A théraváda irányzatban használatos tíz tökéletesség közül a nekkhamma a harmadik.

A páli irodalomban

Lemondás mint helyes szándék

A páli kánonban Buddha egyik példázatában elmagyarázza a megvilágosodásával kapcsolatos előzményeket. Gondolatait két csoportra osztotta. Az első csoportba azok kerültek, amelyek rontották a megfigyeléseit, szenvedéshez vezettek és megakadályozták a nirvána elérésében. Ide tartoztak az érzékszervekhez kötődő gondolatok, a rosszindulat és az ártó szándék. A második csoportba az ezzel ellentétes dolgok kerültek, mint például a lemondás, a jóindulat és a nem ártó szándék::

„Bármin is gondolkodik vagy töpreng egy szerzetes, elméje, figyelme abba az irányba fog fordulni. Ha egy szerzetes továbbra is megtartja a lemondással áthatott gondolatait, feladva az érzéki vágyakkal teli gondolatait, akkor elméje a lemondással áthatott gondolatok felé fordul majd. Ha egy szerzetes továbbra is megtartja a jóindulatú érzéssel áthatott gondolatait, feladva az ellenséges érzéssel teli gondolatait, akkor elméje a jóindulattal áthatott gondolatok felé fordul majd. Ha egy szerzetes továbbra is megtartja a nem ártó érzéssel áthatott gondolatait, feladva az ártó érzéssel teli gondolatait, akkor elméje a nem ártó érzéssel áthatott gondolatok felé fordul majd.”

Ez utóbbi három gondolati tartalom — lemondás, jóindulat és nem ellenséges szándék — jelenti a nemes nyolcrétű ösvényben szereplő "helyes szándékot" (páli: szammá-szankappa; szanszkrit: szamjak-szamkalpa).

Lemondás és az érzékszerviség

A kánon más részeiben Buddha részletes összehasonlítást ad az érzékszerviségből (káma) és a lemondásból (nekkhamma) származó gondolatokról.

Lemondás mint bodhiszattva gyakorlat

A páli irodalmakban a lemondás a megvilágosodáshoz vezető út része. A Buddhavamszában, a Dzsátaka mesékben és a szövegmagyarázatokban a lemondás a tíz "tökéletesség" (páramí) közül a harmadik.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Rhys Davids & Stede (1921-25), 377. o., - "Nekkhamma" Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en
  2. Dvedhavitakka Sutta (MN 19) (Thanissaro, 1997).
  3. MN 19 Dvedhāvitakka Sutta - Kétféle gondolat (fordította: Sándor Ildikó). A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. április 11.)
  4. Thanissaro (1996).
  5. Például a Nisszaranija-szuttában (AN 5.200) (Thanissaro, 2000).
  6. Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 377, - "Nekkhamma" Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en
  7. Buddhavamsza, 2. fejezet - Bodhi (2005)., illetve: Rhys Davids & Stede (1921-25), 454. o., - "Pāramī," Archiválva 2012. június 29-i dátummal az Archive.is-en.

Források