Ebben a cikkben szeretnénk mélyebben elmélyülni a Tudat és Élet intézet témájában, amely a társadalom számos szektorában nagy érdeklődést váltott ki. A Tudat és Élet intézet az elmúlt években jelentős hatást gyakorolt különböző területekre, az egészségügytől a technológiáig. Ennek mentén elemezzük a Tudat és Élet intézet-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat, feltárva jelentőségét, időbeli alakulását és a témával kapcsolatos jövőbeli perspektívákat. A kezdetektől a jelenlegi relevanciájáig a Tudat és Élet intézet fordulópontnak bizonyult, amely számos területen előtte és utána jelöli meg, vitákat, kutatásokat és jelentős változásokat motiválva.
Tudat és Élet intézet (Mind and Life Institute) | |
A 14. Dalai Láma Rajesh Kasturirangan és Ricsard Davidson társaságában a 2013-as konferencián | |
Alapítva | 1990 |
Típus | non-profit |
Tevékenység | buddhizmus, neuro-, és egyéb tudományok |
Székhely | 7007 Winchester Cir. Suite 100, Boulder, CO 80301 |
Nyelvek | angol |
Vezető | R. Adam Engle, Francisco J. Varela |
Vezérigazgató | Susan Bauer-Wu |
Kulcsemberek | 14. Dalai Láma Arthur Zajonc elnök |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 01′ 03″, ny. h. 105° 16′ 47″Koordináták: é. sz. 40° 01′ 03″, ny. h. 105° 16′ 47″ | |
A Tudat és Élet intézet (Mind and Life Institute) weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tudat és Élet intézet (Mind and Life Institute) témájú médiaállományokat. |
A Tudat és Élet intézet (angolul): The Mind and Life Institute non-profit szervezet, amelynek célja a tudat tudományos megértése az emberi szenvedés csökkentése és az emberi boldogulás támogatása. Ennek eléréséhez támogatják a tudományközi párbeszédeket a nyugati tudományok, filozófiák, humán tárgyak és a keleti kontemplatív hagyományok között. A szervezet támogatja a meditáció és egyéb kontemplatív gyakorlatokon keresztül történő személyes vizsgálódás beépítését a hagyományos tudományos módszertanba. Az 1-2 évente megrendezésre kerülő "Tudat és Élet" rendezvényeken már közel 30 éve vesz részt Tendzin Gyaco, a 14. Dalai Láma. A több napos eseményeken buddhista és nyugati tudósok szoktak részt venni. Az értekezések négy fő kutatási területet érintettek eddig: kvantummechanika, pszichológia, neurotudomány és kozmológia. A különféle témák közül egy-két fontosabb: függőség, ökológia, etika, figyelem, neuroplaszticitás, ártó érzelmek, altruizmus, gazdaság stb. Daniel Goleman amerikai pszichológus, újságíró az egyik tudományos találkozóról a következőket írta:
„Az i.e. 5. században élt Gautama Buddha óta központi fontosságú az őt követő gyakorlók számára a tudat elemzése és működése. A tudatnak ezt az elemzését a Buddha halála utáni ezer év alatt rendszerbe foglalták, amelynek a páli elnevezése Abhidhamma (vagy szanszkrit nyelven Abhidharma - magyarul 'legfelsőbb szintű tan'.... Ma a buddhizmus minden ágának van egy saját verziója ezeknek az alapvető pszichológiai tanításoknak..."” |
Köztudott, hogy a 14. Dalai Lámát egészen gyerekkora óta érdekelték a tudományok. 1973-ban látogatást tett a Cambridge-i Egyetem asztrofizikai laboratóriumában. Tíz évvel később részt vett az Alpbach szimpozia a tudatosságról című rendezvényen, ahol találkozott Francisco Varela chilei neurobiológus és filozófussal. Később többször beszélgettek egymással és a dalai láma egyik franciaországi tartózkodása során megegyeztek, hogy Varela egy hetet eltölt majd Dharamszalában Őszentségénél. A dalai láma találkozott egy amerikai buddhista jogásszal és üzletemberrel Adam Engle, akit szintén érdekelt ez a fajta tudományköziség. 1987-ben történt meg a találkozás, amely az első olyan hét volt, hogy a dalai láma párbeszédet folytatott nyugati tudósokkal. Egyetértettek abban, hogy a valóság természetének kutatásában a nyugati tudomány játszott eddig domináns szerepet, amely nem bizonyult elegendőnek. Úgy vélték, hogy ugyan a tudomány empirizmusra, technológiára, "objektív" megfigyelésre és elemzésre épül, további módszereket is be kell vetni egy sikeresebb vizsgálódás érdekében. Ezekkel egyenlő értékben az alaposan kifinomított kontemplációs gyakorlatokat és a befelé figyelés módszerét is lehetne és kell alkalmazni.
A Dalai Lámával való első párbeszéd óta már 26 rendezvényt tartottak, amelyek alkalmával találkozhatott a keleti és nyugati tudomány.
A 2014-es Tudat és Élet Nemzetközi Szimpózium bevezető előadásán a dalai láma a következőképpen foglalta össze a modern tudományok és a buddhizmus párbeszédének fontosságát:
„ | Én buddhista szerzetes vagyok. A mi hagyományunkat úgy nevezik, hogy Nálanda hagyomány. A gondolkodásmódunkat jól mutatja Buddha egyik mondása: “Ó, szerzetesek és tudósok, ne fogadjátok el a tanításaimat hit által vagy elkötelezettségből, csak alapos vizsgálat, kutatás és kísérlet után.” Emiatt sok előkelő Nálanda mester gondolkodott ekképpen: Mindig vizsgálódj, vizsgálódj. Még Buddha idejében sem volt könnyű megérteni a tanításokat szó szerint. A modern tudományok szintén a vizsgálat módszerét használják, hogy megértsék a valóságot. Emiatt, a Nálanda hagyomány diákjaként mindig volt bennem egy természetes érdeklődés a tudományos kutatások iránt, már egész fiatal koromtól kezdve. Aztán fokozatosan közvetlen kapcsolatba léptem tudósokkal. Először csak kíváncsiságból. Azután világossá vált, hogy a találkozások meglehetősen hasznosak mindkét fél számára. Ezután a találkozók szervezeti formát öltöttek. A legfőbb egyházi intézményeinkben ma már a curriculum-ba beépítették a nyugati tudományokat. Szóval a koncepció már ott van. A további vizsgálódás hasznos lehet a buddhista diákok számára. A tudósoknak vannak bizonyos részletes magyarázataik az emberi tudatról. A tudásukat valamelyest segítették a buddhista információk is. Főleg a tiéteket , agykutatókét , akik próbáljátok megtalálni, hogy mi az érzelem, úgy, hogy állatok agyát tesztelitek. Elég nehéz ügy! Hogy még alapvetőbb módokat találjanak, kutatják az agysejtek mozgását. Természetesen a tudat és az érzelmek nagyon szoros kapcsolatban állnak. Ezért az együttműködés természetesen gazdagítja a tudásunkat a külső és a belső világról. Ez a tudás tisztán tudományos.
Van a fizikai testünk és a tudatunk. Legfőbb célunk a boldog élet. Ez azt jelenti, hogy egészséges a testünk és a tudatunk. A modern tudomány főleg a fizikai vagy anyagi jelenségekkel foglalkozik. Ez hatalmas segítség a fizikális egészség eléréséhez. Ugyanakkor, néhány tudós felismerte azt is, hogy az egészséges test nagyban függ az egészséges tudattól. Hogyha megengeditek ezt az apró észrevételt, tisztelettel, a nyugodt tudat elérésének általános módszere a nyugtató, az alkohol és a drogok. Pedig, ha találnánk más módot a békés tudat kialakítására, akkor azt érdemes lenne megvizsgálni. Megéri. Nem a következő életről beszélek, vagy a mennyországról, pokolról, buddhista üdvözülésről, nirvánáról, meg ezekről a dolgokról. Hanem egyszerűen arról, miképp teremtsünk boldog individuumokat, boldog családokat, ezen keresztül boldog társadalmat és legvégül boldog emberiséget. Azt hiszem, hogy ez a tudósok felelőssége, hogy ne csak növeljék a tudásukat, hanem a tudásukat használják arra, hogy az az emberiség javára szolgáljon. Azt hiszem, hogy a múltban néhány tudós, köztük nukleáris fizikusok, rendkívüli mértékben járultak hozzá, hogy még több félelem legyen az emberekben - a nukleáris fegyverek, neutronbomba, stb. Briliáns elméjüket a pusztítás szolgálatába állították. Sajnos, elég kár. A csodálatos agyukat arra használták, hogy szenvedést és félelmet okozzanak. Elég kár. A másik pedig az, hogy a vallásos hit is néha törést okoz. Ebben a szent pillanatban is embereket ölnek meg a vallás nevében. Tehát a vallásos hit is okoz problémákat. Harmóniát és testvériséget kellene, hogy hozzon, azonban olykor csak még több félelmet és erőszakot szül. Szörnyű. Gondolkoznunk kell. Ezért ez a fajta találkozó hasznos lehet. Ennek segítségével előmozdíthatjuk, hogy kialakuljon egy egészséges és boldog világ. Még egy dolog, a 7 milliárd emberből 1 milliárd nem hívő. Ezeket az embereket csak úgy lehet tanítani ha meggyőződnek a belső értékekről és a tudományos kutatás fontosságáról. Ez pedig a tudósok felelőssége. Nem az enyém. Ha képesek elmagyarázni, hogy nyugodt tudattal egészségesebbek lehetnek. A folyamatos harag és szorongás rosszat tesz az egészségnek. Talán ha a tudósok mondják, akkor az emberek jobban odafigyelnek mintha én mondanám akár ezerszer is. Talán oda sem figyelnek rám. Emiatt fontos együttműködnünk. |
” |
Ösztöndíj programjain keresztül az intézet támogatja az egyéni kutatásokat. Minden évben összehívja a nyári kutatóintézetet (Summer Research Institute), illetve kétévente konferenciát szervez a kontemplatív tudományok részére (International Symposium for Contemplative Studies). Több sikeres könyvre is befolyással volt az intézet (Sharon Begley, Daniel Goleman, Anne Harrington, Arthur Zajonc). Az intézeten keresztül a kutatók több kulcs fontosságú tudományt és több mint 200 újságcikket, fejezetet és könyvet jelentettek meg és több mint 300 nyilvános fellépésen tartottak előadásokat.
Párbeszéd a buddhizmus és a kognitív tudományok között Dharamszala, India
Párbeszéd a buddhizmus és a neurotudományok között Newport Beach, Kalifornia, USA
Az érzelmek és az egészség Dharamszala, India
Alvás, álmodás és halál Dharamszala, India
Altruizmus, etika és együttérzés Dharamszala, India
Az új fizika és a kozmológia Dharamszala, India
Episztemológiai kérdések a kvantummechanikában és a keleti kontemplatív tudományokban Innsbruck, Ausztria
Ártalmas érzelmek Dharamszala, India
A tudat, az agy és az érzelmek átalakítása Madison, Wisconsin, USA
Az anyag természete, az élet természete Dharamszala, India
A tudat vizsgálata Cambridge, MA, USA
Neuroplaszticitás: A tanulás és az átalakulás neuron szubsztrátumai Dharamsala, India
A meditáció tudománya és klinikai alkalmazásai Washington DC, USA
A világegyetem egy atommagban párbeszéd Dharamsala, India
Video recording available here: https://www.youtube.com/user/gyalwarinpoche#g/c/B99CDF90B3832607
Tudatosság, együttérzés és a depresszió kezelése 2007. október 20. — Emory Egyetem, Atlanta, Georgia
Figyelem, memória és a tudat: a pszichológiai, neurobiológiai és kontemplatív perspektívák szinergiája Őszentségével a Dalai Lámával 2009. április 6-10. — Dharamszala, India
Világpolgárok oktatása a 21. századra: Oktatók, tudósok és kontemplatív párbeszéd az egészséges tudat, agy és szív műveléséről 2009. október 8–9. — Washington D.C., USA
Altruizmus és együttérzés a gazdasági rendszerekben: párbeszéd a közgazdaságtan, a neurotudomány és a kontemplatív tudományok között 2010. április 9–11. — Zürich, Svájc.
Sóvárgás, vágy és függőség
Dr. Nora Volkow, Kent C. Berridge, Thupten Dzsinpa, 14. Dalai Láma
Gaden Phodrang Dharamszala, India, 2013. október 28 - november 1-ig.