Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Megválaszolatlan kérdések hatását jelenlegi társadalmunkra. A Megválaszolatlan kérdések egy lenyűgöző és releváns téma, amely felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. A történelem során a Megválaszolatlan kérdések döntő szerepet játszott abban, ahogyan megértjük a minket körülvevő világot, és jelentős hatással volt mindennapi életünk különböző aspektusaira. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva megvizsgáljuk a Megválaszolatlan kérdések különböző dimenzióit és jelentőségét olyan területeken, mint a tudomány, a kultúra, a politika és a technológia. Reméljük, hogy kritikai elemzésünkkel átfogó és gazdagító látásmódot kínálunk a témáról és annak a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáról.
A sorozat témája Buddhizmus |
---|
|
Körvonalakban |
A megválaszolatlan kérdések (szanszkrit: avjákrta, páli: avjákata – "feneketlen, kifejtetlen") a buddhizmusban azokra az általános filozófiai kérdésekre vonatkoznak, amelyekre Buddha megtagadta a válaszadást a buddhista szövegek szerint. A Maddzshima-nikája 2. kötetének 63. szuttája a Csúla-Málunkja-szutta, amely egy rövid kanonikus szöveg. Ez tartalmazza a "megválaszolatlan kérdéseket" és a "mérgezett nyíl" történetét, amely arra utal, hogy időpocsékolás ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. A páli források tíz, a szanszkrit források tizennégy kérdést jelölnek meg.
Témájuk szerint a kérdések négy csoportba sorolhatóak.
1. Örökkévaló a világ?
2. ...vagy nem?
3. ...vagy mindkettő?
4. ...vagy egyik sem?
(a páli szövegekben nem szerepel a "mindkettő" és az "egyik sem")
5. Végtelen a világ?
6. ...vagy nem?
7. ...vagy mindkettő?
8. ...vagy egyik sem?
(a páli szövegekben nem szerepel a "mindkettő" és az "egyik sem")
9. Az én megegyezik a testtel?
10. ...vagy különbözik a testtől?
11. Létezik a Tathágata (Buddha) halál után?
12. ...vagy nem?
13. ...vagy mindkettő?
14. ...vagy egyik sem?
A páli kánonba tartozó Maddzshima-nikája 63 és 72 tartalmazza a tíz megválaszolatlan kérdést a helytelen nézetekről (ditthi):
„Ezeket a teóriákat a Magasztos nem fejtette ki, félreállította, elvetette őket: vajon a világ örökkévaló és végtelen-e, azonos-e a lélek a testtel, s létezik-e a Beérkezett a halála után. Ha a Magasztos nem fejti ki ezeket, szakítok tanításai követésével, és visszatérek a nyomorúságba. Ha pedig nem tudja, akkor csak az egyenes, ha kimondja: »Nem tudom és nem látom…«”
Mindhiába faggatták, a Buddha nem válaszolt. Ebben talán személyes hajlamoknak is szerepe lehetett: „Teóriák? Az ilyesmi, Vaccsha, tényleg távol áll a Beérkezettől.” A lényeg azonban nem ez – a metafizika teljes egészében irreleváns a buddhai Tan szempontjából:
„Ha a világ örökkévaló, akkor lehet szerzeteskedni? Ez nem igaz; avagy ha múlandó, akkor lehet? Ez sem igaz. Akármelyik nézet is a helyes, mindenképpen van születés, van öregség, van halál, s van fájdalom, siránkozás, szenvedés, bánat, csüggedés, és én azt hirdetem, ezeknek már e világon véget lehet vetni.”
Ha viszont a megváltás szempontjából közömbös a metafizika, akkor kerülendő is.
A Szabbászava-szutta (Maddzshima-nikája, 2 "Az indulatok megsemmisítése" vagy "A fekélyek eltávolítása") tartalmaz tizenhat kérdést, amelyeket Buddha szintén "oktalan gondolkodásnak" tartott, amelyek az énnel kapcsolatos nézetekhez való ragaszkodáshoz vezetnek.
A Maddzshima-nikája 2. kötetének 63. szuttája a Csúla-Málunkja-szutta, amely egy rövid kanonikus szöveg. Ez tartalmazza a "megválaszolatlan kérdéseket" és a "mérgezett nyíl" történetét, amely arra utal, hogy időpocsékolás ezekkel a kérdésekkel foglalkozni.