A mai világban a Bögöt nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált, amely vitákat és vitákat vált ki különböző területeken. Legyen szó politikai, társadalmi, technológiai vagy kulturális szféráról, a Bögöt vezető szerepet vállalt, és általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. Az évek során a Bögöt fejlődött, és új dimenziókat öltött, amelyek jelentősen befolyásolták életünket, kommunikációnkat és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bögöt különböző aspektusait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását, valamint jelentőségét a jelenlegi környezetben.
Bögöt | |||
Szt. Ferenc templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hencsei Tamás (független) | ||
Irányítószám | 9612 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 381 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 76,15 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 15′ 13″, k. h. 16° 49′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 13″, k. h. 16° 49′ 45″ | |||
Bögöt weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bögöt témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bögöt község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
A Gyöngyös-sík keleti peremén, Sárvártól körülbelül 8 kilométerre nyugatra. Két legközelebbi szomszédja: nyugat felől Porpác mintegy 2,5 kilométerre, délkelet felől pedig Csénye, 5 kilométerre.
A község főutcája a 8458-as út, ezen érhető el Sárvár és a 88-as főút felől is.
Közigazgatási határai között áthalad, a belterületétől szűk egy kilométerre délre a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal és a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal is, itteni közös megállási pontjuk Porpác vasútállomás, amely a neve ellenére bögöti területen helyezkedik el, a község központjától mindössze másfél kilométernyire, a névadó településtől ellenben bő 3,5 kilométerre.
Első okleveles említése 1325-ből származik, de a honfoglalókra jellemző török eredetű neve régebbi keletkezést feltételez. Az ásatások során előkerült a Savariából Arrabonába vezető római hadiút maradványai is. Lipp Vilmos már 1875-ben bögöti halmokról, római kori temetkezésről és útról számolt be. A település határában ezek a vaskori halomsírok ma is megtalálhatók.
1325-ben hivatkoznak a bögöti és csabi nemesek 1287-ben írásba foglalt birtokcseréjére. Eszerint már az Árpád-korban megtelepült. A középkorban végig köznemesek birtokolták. 1321-től a bögöti és a vépi, illetve váti nemesek közötti birtokügyekről olvashatunk. 1475-ben a bögöti Tankó család birtokát, a Bögöt határában feküdt Bot-Simon-ülését említik. 1549-ben egytelkes nemeseké a falu. Középkori templomára nem ismerünk adatot. Mai római katolikus temploma állítólag középkori eredetű, de többször átépítették. A török kort átvészelt falu a mai belterület alatt, a katolikus templom körül kereshető.
A település területén létezhetett a középkorban az egykori Kápolnafölde község is. A jáki apát 1321-ben említi Kápolnafölde nevű birtokát, ahol Szent Egyed tiszteletére épült kápolna állt, és azt a monyorókeréki birtokért cserében odaadta bögöti Kázmér fiainak. A hiányosan megmaradt határjárásban szerepel a Szombathelyre vezető Öttevény út is. A római kori utat ezen a néven a 19. századig nyilvántartották a szomszédos Váton. A 15. században a Váti családé volt. Korán elnéptelenedett, mert 1438-tól pusztaként említik. Kápolnaföldét és az egykori kápolnát a nyugati oldalon lévő mai Nagy erdő dülő területére lokalizálták.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 398 | 393 | 384 | 405 | 386 | 381 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,8% németnek, 3% cigánynak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,7%, református 0,8%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 0,5% (15,5% nem nyilatkozott).