A mai világban a Kisunyom egyre nagyobb érdeklődést mutat minden korosztály és társadalmi réteg számára. Akár a társadalomra, akár a technológiára, az egészségre vagy a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Kisunyom szenvedélyes vitákat és mélyreható elemzéseket váltott ki. Ebben a cikkben a Kisunyom különböző aspektusait fogjuk feltárni, megvizsgáljuk az idők folyamán bekövetkezett fejlődését, a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását és a jövőbeli kilátásokat. Multidiszciplináris megközelítéssel igyekszünk rávilágítani erre a mai lenyűgöző és aktuális témára.
Kisunyom | |||
A kisunyomi római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Szombathelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szita Tímea (független) | ||
Irányítószám | 9772 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 440 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 41,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 08′ 48″, k. h. 16° 38′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 48″, k. h. 16° 38′ 31″ | |||
Kisunyom weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisunyom témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisunyom (horvátul: Kišujamba) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Szombathelytől 10 kilométerre délre fekszik, a Gyöngyös-sík déli részén, a Sorok partján. A szomszédos települések: észak felől Balogunyom, kelet felől Sorokpolány, dél felől Egyházasrádóc, nyugat felől pedig Ják.
A településen végighúzódik, annak főutcájaként, nagyjából dél-északi irányban a 86-os főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala; a keleti szomszédságában fekvő településekkel a 8704-es út kapcsolja össze.
A hazai vasútvonalak közül a községet a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal érinti, de megállási pontja nincs a területén, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Ják-Balogunyom vasútállomás kínálja, Kisunyom központjától szűk 2 kilométerre északra.
Nevét középkori birtokosairól a Hermán nemzetségből származó Unyaniakról kapta. A név valószínűleg szláv (Unin) eredetű. Előtagja a szomszédos Nagyunyomtól különbözteti meg.
Ősidők óta lakott hely, határában kőkorszaki és bronzkori leleteket találtak. Területén állt egykor Zsidóvár. A falut 1318-ban Unon néven említik először. 1340-ben Hunyan, 1346-ban Eghazas Vnyan, 1356-ban és 1410-ban Vnyan, 1430-ban Wnyan néven szerepel. A középkorban a Hermán nembeli Unyaiak birtoka. Szent Mihály-temploma középkori eredetű, 1438-ban már említik.
Fényes Elek szerint "Kis-Unyom, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelyhez 1 1/2 óra a körmendi országutban: 350 kath., 20 ref., 10 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Határa róna és jó buzát terem; legelője elég. Birják Szegedy, Miskey, Egerváry, s m. t."
Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiája szerint "Házainak száma 40, a lakosoké 457, akik mind magyarok és r. kath. vallásuak. Vasúti állomása, postája és távírója helyben van. A község a Sorok patak mellett fekszik és körjegyzőségi székhely. E régi nemesi községnek nevezetesebb birtokosai voltak a Miskey –, Málik –, Bácsmegyei – és Szegedy -családok. Plébániája 1698-ban már virágzott. Temploma 1869-ben leégett, de újra építették."
1910-ben 484 magyar lakosa volt.
A településen 2022. december 4-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az addigi faluvezető 2022. szeptember 15-én lemondott posztjáról.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 418 | 432 | 423 | 434 | 458 | 440 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 1,9% németnek, 0,5% horvátnak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,1%, református 2,1%, evangélikus 0,5%, izraelita 0,2%, felekezet nélküli 5,2% (23,6% nem nyilatkozott).