Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mesterháza (Magyarország) hatását a kortárs társadalom különböző területein. A Mesterháza (Magyarország) évtizedek óta kutatások és viták tárgya, hatása a populáris kultúrától a világpolitikáig terjed. A Mesterháza (Magyarország) elemzése révén jobban megérthetjük, hogyan alakította ki azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. A kezdetektől a jövőbeli előrejelzésekig a Mesterháza (Magyarország) továbbra is vita és elmélkedés témája, és ennek a cikknek az a célja, hogy megvizsgálja a jelenséggel kapcsolatos különböző perspektívákat.
Mesterháza | |||
Mesterháza központja a Jekelfalussy-kastéllyal, a haranglábbal és a 8614-es úttal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dohi Zsolt (független) | ||
Irányítószám | 9662 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 140 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 35,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,19 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 22′ 25″, k. h. 16° 51′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 25″, k. h. 16° 51′ 47″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesterháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mesterháza község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
A Répce mellett, Sárvártól 15 km-re északnyugatra, Bükfürdőtől 8 km-re keletre fekszik.
1426-ban Vesterháza alakban említik először. Neve a német eredetű régi magyar Vester személynévből származik. 1433-ban Vesteryazya, Vesterhazya alakban szerepel. 1479-ben említik először mai nevén Mesterhaza alakban. Köznemesi község volt, többször nemesi előnévként fordul elő az írott forrásokban.
Vályi András szerint "MESTERHÁZA. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Nemes Ladánynak szomszédságában, és annak filiája, Sopronhoz 4 7/8 mértföldnyire, síkos határja két nyomásbéli, zabot, árpát is terem, szőleje nints, réttye bőven, sok juhokat tenyésztenek. "
Fényes Elek szerint "Mesterháza, magyar falu, Sopron vmegyében, Vas vmegye szélén, közel a Répcze vizéhez, Kőszeghez 3 mfd., 80 kath., 130 evang. lak. Róna termékeny határa 978 hold, mellyből szántóföld 590 h., rét 251 h., erdő h., legelő 57 hold. Többen birják."
1910-ben 299 magyar lakosa volt, Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. A községet érintette a Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal, amely 1913. november 8. és 1974. május 26. között üzemelt, majd a pályát felszedték. Az 1950-es közigazgatási reform során Vas megyéhez csatolták.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 155 | 152 | 149 | 144 | 146 | 140 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 3,4% németnek, 4% cigánynak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,4%, református 7,4%, evangélikus 14,1%, felekezet nélküli 2% (11,4% nem nyilatkozott).