Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Daraboshegy témáját, kitérve annak különböző oldalaira, a mai társadalomban betöltött jelentőségére és a történelem során betöltött relevanciájára. Megvizsgáljuk hatását különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig. A Daraboshegy egy olyan téma, amely nemcsak a minket körülvevő világ jobb megértését teszi lehetővé, hanem arra is ösztönöz bennünket, hogy elgondolkodjunk a benne játszott szerepünkön, és megkérdőjelezzük hiedelmeinket és meggyőződéseinket. Kimerítő elemzéssel olyan témára kívánunk fényt deríteni, amely nemcsak tudományos érdeklődésre tart számot, hanem mindennapi életünkre is mélyreható vonatkozásai lehetnek.
Daraboshegy | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Körmendi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Zsoltné (független) | ||
Irányítószám | 9917 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 97 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 20,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,59 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 57′ 34″, k. h. 16° 34′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 34″, k. h. 16° 34′ 09″ | |||
Daraboshegy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Daraboshegy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Daraboshegy község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
A Vasi-Hegyháton elhelyezkedik el, Körmendtől néhány kilométerre délre. Egyetlen közúti megközelítési útvonala a 74 167-es számú mellékút, amely Nádasd déli szélén ágazik ki a 7447-es útból és Halogynál a 7446-os útba torkollva ér véget.
A Szent István korában alapított Nádasdi Plébánia tíz falujának egyike. Neve középkori birtokosaitól, a nádasdi Darabos családtól származik.
1870-ben lett önálló község, ekkor kapott bírói pecsétnyomót, amely ma is megtalálható a körmendi múzeumban.
Vas vármegye monográfiája szerint „Daraboshegy, kis magyar falu, 25 házzal és 154 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Körmend. Birtokos a Batthyány herczegi család.”
Címere 1992-ben készült, a pecsétnyomóban is szereplő bástya látható rajta ezüst színnel kék doborpajzson.
A településen a 2014. október 12-én lebonyolított önkormányzati választáson nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a tisztségre egyetlen lakos sem jelöltette magát. Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2015. február 1-jén tartották meg, két jelölt részvételével.
1980 | 1990 | 2001 | 2011 |
---|---|---|---|
182 | 138 | 111 | 97 |
Lakosok száma | 93 | 91 | 91 | 92 | 99 | 97 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97%-a magyarnak, 2% németnek, 1% cigánynak, 1% szlovénnek mondta magát (3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77%, református 2%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 7% (13% nem nyilatkozott).
Védett emléke a Fő utcán álló, 1866-ban készült fa harangláb. Katolikus templommal rendelkezik.