A mai világban a Vát olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Vát olyan téma, amely különböző területeken kíváncsiságot és vitát vált ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vát különböző aspektusait és perspektíváit, elemezve annak fontosságát és következményeit a mai világban. Multidiszciplináris megközelítéssel a Vát megértésének elmélyítésére törekszünk, olyan átfogó látásmódot kínálva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy elmélyüljenek ebben a lenyűgöző témában, és bővítsék ismereteiket róla.
Vát | |||
Falukép a 86-os főút felől nézve | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Szombathelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pup József István (független) | ||
Irányítószám | 9748 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 609 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 28,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 23,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 16′ 48″, k. h. 16° 46′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 48″, k. h. 16° 46′ 38″ | |||
Vát weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vát témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vát község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
A Gyöngyös-sík keleti részén fekszik, Szombathelytől 15 kilométerre kelet-északkeletre, Sárvártól 10 kilométerre nyugat-északnyugatra. A szomszédos települések: északkelet felől Szeleste, kelet felől Ölbő, délkelet felől Csénye és Bögöt, dél felől Porpác, délnyugat felől Vép, nyugat felől Nemesbőd, északnyugat felől pedig Vasszilvágy. Kevés híja van annak, hogy nem határos északnyugat felől még Vassurány községgel is.
Az M86-os autóút és a 86-os főút mellett, illetve a 88-as főút végpontjánál helyezkedik el, ami egyrészt meglehetősen jó elérhetőséget biztosít Vát számára, másrészt jelentős tranzitforgalommal is terheli az ott élőket.
A szomszédos települések többségével nincs közvetlen közúti kapcsolata, ez alól csak a 86-oson elérhető Szeleste és Nemesbőd képez kivételt, illetve Vasszilvágy, amely a váti belterület nyugati szélén induló 8635-ös úton érhető el.
Vasútvonal nem érinti, de 5-7 kilométeres körzetében három vonal is elhalad. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Sopron–Szombathely-vasútvonalon a bő 5 kilométerre fekvő Acsád vasútállomás, a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonalon a mintegy 6 kilométerre eső Ölbő-Alsószeleste vasútállomás, a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon pedig a 8 kilométerre lévő Vép vasútállomás kínálja.
Neve a német Walt személynévből, vagy a wald (= erdő) főnévből származik, más elmélet szerint a 9. századi székely-fehér hun (kony) uralkodó gyerekkori nevéből Vat, felnőttkori neve Vác, Vacs, keresztény neve Sirák ered.
Ősidők óta lakott hely, határában vaskori sírhalom található. Vátot 1226-ban Wald néven említik először. Régi templomát 1324-ben említik, 1404-ből pedig Péter nevű plébánosa is ismert. Első ismert birtokosa lukafalvi Zarka Miklós, aki Sarmasd faluval együtt 1329-ben kapta Károly Róbert királytól. Lakói a 16. században reformátusok lettek és csak a 17. század elején tértek vissza a katolikus hitre. A birtokot a 17. század végén Nádasdy Tamás szerezte meg. 1698-ban még valószínűleg a középkori templom állt, mert csak templomocskaként említik. A 18. század első felében a régi templom felhasználásával építették a mai templomot, valószínűleg Nádasdy Tamás adományából. 1921-es földreform során 130 katasztrális hold szántó és 50 házhely került kiosztásra, illetve eladásra.
Vályi András szerint "VÁTH. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, fekszik Felső-Szilvágynak szomszédságában, mellynek filiája; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég, és jó, legelője, fája, erdeje van, piatza Kőszegen, és Szombathelyen."
Fényes Elek szerint "Váth, magyar falu, Vas vmegyében, Sárvár és Szombathely közt: 550 kathol., 30 evang. lak. Közel a helységhez láthatni egy 1787-ben eltöröltetett servita szerzetet és szentegyházat, melly váthiszentkutnak neveztetik, s mellyet gr. Nádasdy Ferencz koronaőr alapitott 1720-ban, s most is az emlitett nemzetség egy adományos lelkészt tart itt maga költségén. A szentegyházban látható csudatevő Szűz Máriához népes búcsújárások történnek."
1910-ben 919 magyar lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A második világháború után keleti határában szovjet katonai gyakorlótér működött 396 ha nagyságban. Ennek előzménye az 1931-ben a rossz talajadottságú földeken kialakított sport,- később katonai repülőtér volt. A falu főutcáján álló egykori kastély épülete a második világháború végének viharában széthordásra került. Az M86-os gyorsforgalmi út elkerülő szakaszának átadásáig a községnek a legnagyobb gondot a 86-os számú főút hatalmas átmenő forgalma jelentette, emiatt korábban több tüntetés, félpályás útlezárás volt a településen. 2009 évben elkészült a Vátot elkerülő útszakasz, mely a falu belső területeit tehermentesítette az itt átvonuló É-D irányú tranzitforgalomtól. A település délnyugati határában Porpác községgel közösen repülőtér építését tervezték Savaria Airport néven. A repülőtér kérdéséről népszavazást is tartottak 2009. február 1-jén, melyben a többség támogatásáról biztosította a beruházást. A repülőtér megvalósítására később meghiúsult.
A településen 2000. augusztus 6-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
A következő önkormányzati ciklus végéhez közeledve, 2005. december 4-én újabb időközi polgármester-választást kellett tartani Váton, ezúttal az addigi polgármester halála miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 671 | 659 | 659 | 678 | 638 | 609 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,6%, református 0,3%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 1,2% (21,7% nem nyilatkozott).
A váti kegyhely a 17. század második felében válik ismertté. A források szerint a környék Nádasdy Tamás kedvenc vadászterületei közé tartozott. Egy napon, amikor a főúr éppen a tisztáson reggelizett egy koldust pillantott meg aki vak lován érkezett. A ló belegázolt a forrás vizébe, mely a szemébe fröccsent. A víztől a ló visszanyerte a látását. A csoda hatására Nádasdy elhatározta, hogy ezen a helyen kápolnát építtet. Az első kápolna még fából készült, majd nem sokkal később téglából építették fel. A kápolnát 1721. augusztus 20-án Mária Mennybemenetele tiszteletére Nádasdy László csanádi püspök, a főúr testvére szentelte fel. Nem sokkal ezután Nádasdy álmot látott, melyben a kápolna helyén kolostor állt, a forrás felett pedig Jézus jelent meg öt sebéből vért folyatva a vízbe. Az álom hatására Nádasdy megegyezett a szervitákkal, akik 1733-ban két szerzetest küldtek Vátra. A rendház 1750-re épült fel. Az útra merőlegesen fekvő emeletes téglalap alaprajzú épület volt, melyhez két templom, egy nagyobb és egy kisebb tartozott. A kisebb templom azonos lehetett az első, Nádasdy által épített kápolnával, kezdetben itt őrizték a kegyképet. A kegykép a Messinában őrzött csodatevő kegykép mintájára tűfestéssel készült. 1743. február 2-án helyezték el ünnepélyesen a templom főoltárán. Az atyák a nagyobb templom alatt épített kriptába temetkeztek. A templomot és a kolostort folyosó kötötte össze. 1788. július 1-jén II. József rendeletére bezárták a rendházat, a szerzetesek a rend még működő kolostoraiba távoztak. A helytartótanács az épületeket és a földet árverésre bocsátotta, melyet Nádasdy Mihály vásárolt vissza a család részére. Nádasdy az épületekre nem tartott igényt és nem engedélyezte az istentiszteleteket sem. Berendezését a környező szegényebb plébániák között osztották szét. Az épületek a 19. században pusztulásnak indultak, csak a kegytemplomot hozták rendbe a század második felében. A második világháborút követően a templom is az enyészeté lett, tetejét, falait elhordták. A templom hajóját le kellett bontani és 1964-ben csak a szentélyt tudták helyreállítani. A helyreállított kápolnát 1967. augusztus 20-án szentelték fel újra.