A mai világban a Nagygeresd olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Nagygeresd számos vitát váltott ki, és növekvő érdeklődést váltott ki tanulmányozása és megértése iránt. Ebben a cikkben a Nagygeresd-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Mi a szerepe ma a Nagygeresd-nek? Milyen hatással volt az élet különböző területeire? Ezekkel és más kérdésekkel fogunk foglalkozni annak érdekében, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.
Nagygeresd | |
A Cseszneky-Mesterházy-kastély a Nagygeresden | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Vas |
Járás | Sárvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Németh Lajos (független) |
Irányítószám | 9664 |
Körzethívószám | 94 |
Népesség | |
Teljes népesség | 260 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 29,89 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 9,4 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 23′ 38″, k. h. 16° 55′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 38″, k. h. 16° 55′ 42″ | |
Nagygeresd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagygeresd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagygeresd község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Nagygeresd Vas vármegye északkeleti csücskében, a Répce folyó mellett fekszik. Történetileg az egykori Sopron vármegye Csepregi járásának része volt, az 1950-es megyerendezéskor csatolták Vas megyéhez.
A település közúton több irányból is könnyen elérhető, mert a 86-os főúttól alig 1,6 kilométerre északra, a 84-es főúttól pedig 5 kilométerre keletre található. A 86-osról a Vasegerszeg keleti széle előtt leágazó 8631-es út vezet a községbe, a 84-esről pedig Tompaládony központjában célszerű letérni a 8614-es útra, amely Nagygeresd főutcája is egyben.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Vasegerszeg megállóhelye kínálja, mintegy 3 kilométerre délre.
A környék már a kőkorszakban is lakott volt. A település nevét először 1260-ban említik oklevelek Gueruzd néven. A Geresd Árpád-kori személynév, vélhetően a György korabeli megfelelője volt. A 16. században Kis- és Nagygeresd néven két különálló település létezett, melyeket 1928-ban egyesítettek. Mindkét község jelentős nemesi lakossággal bírt, akik nagy szerepet játszottak a reformáció elterjesztésében. A 17. században a község három evangélikus zsinatnak is a helyszíne volt. A jelentősebb birtokosok a Kanizsai és Nádasdy, majd a gróf Milványi Cseszneky, Káldy, Mesterházy és Virtsológi Rupprecht családok voltak. A rendszerváltozást követően rövid ideig a simasági körjegyzőséghez tartozott, 1992-1999 között önálló jegyzőséggel rendelkezett. Jelenleg a Vasegerszeg a közös körjegyzőség székhelye.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 281 | 282 | 284 | 276 | 248 | 260 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 2,2% németnek, 0,4% ruszinnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,6%, református 0,7%, evangélikus 44%, felekezet nélküli 1,9% (16,8% nem nyilatkozott).