A mai cikkben a Vashosszúfalu-et és életünkre gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni. A Vashosszúfalu ma nagyon aktuális téma, amely számos vitát és kutatást váltott ki különböző területeken. A Vashosszúfalu megjelenése óta az emberek széles körének figyelmét felkeltette, mivel hatásai kiterjednek mindennapi életünk különböző területeire. Ebben a cikkben részletesen elemezzük, hogy mi az a Vashosszúfalu, mitől olyan releváns, és milyen lehetséges következményei lehetnek a környezetünknek. Ezenkívül megvizsgáljuk a Vashosszúfalu különböző szempontjait, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
Vashosszúfalu | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Závár Ferencné (független) | ||
Irányítószám | 9674 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 357 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 24,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 06′ 41″, k. h. 17° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 41″, k. h. 17° 03′ 40″ | |||
Vashosszúfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vashosszúfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vashosszúfalu község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
A Kemenesalján található.
Legkönnyebben a 8-as főút felől közelíthető meg, mintegy 1,5 kilométeres letéréssel. Központján, annak főutcájaként a 8437-es út húzódik végig, az köti össze az északi szomszédságában fekvő Kálddal is.
Vasútvonal ma nem érinti, az 1970-es évek közepéig azonban áthaladt rajta a Sárvár–Zalabér-Batyk-vasútvonal, amelynek egy megállási pontja is volt itt. Vashosszúfalu megállóhely állomásépülete ma is áll még (lakóházzá átalakítva), egykori őrházában ma kisbolt üzemel.
Első említése Huzyupereszteg (1332), amely a 15-16. században történt névcserével alakult át Hosszúfaluvá, amelyet a vármegye nevére utaló Vas előtaggal egészítettek ki 1907-ben.
Somlóvár tartozékaként az Anthimi, majd a Garai család birtokában volt. Később az Erdődyek, Choronok, Balassiak, Nádasdyak szerezték meg. A 18. században az Erdődyek vásárolták vissza és a jánosházai uradalomhoz csatolták. A török korban többször elhagyták, 1612-ben újra is kellett telepíteni. Lakói az 1740-es években megtagadták a kilenced fizetését, ez zendüléshez vezetett, de sikerült elérni céljukat, földesuruk megadta a kilenced mentességet.
1768-ban Szent Vendel tiszteletére építették templomát.
1774-ben emeltek egy kápolnát, mely a falu szélén áll, rajta a korábbi felújítások évszámával (1890, 1987 és 2001). Benne egyszerű kis szoborral.
Szent Ódorfa (Ódorfa puszta), elpusztult középkori település helye a község határában. A 16. században két templomát is említik.
Zöld színű doborpajzs középtengelyében, arany ekevas és csoroszlya között arany búzakalász látszik, felettük két heraldikai arany csillag lebeg. A pajzsot jobbról és balról szárukkal összefont zöld pálmalevelek övezik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 353 | 353 | 343 | 357 | 377 | 357 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 1,7% németnek, 2,5% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,3% ruszinnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,2%, református 0,8%, evangélikus 1,7%, felekezet nélküli 1,7% (17,3% nem nyilatkozott).