Keléd

Ebben a cikkben a Keléd lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai hatásig megvizsgáljuk ennek a Keléd-nek az összes releváns vonatkozását. A történelem során a Keléd kulcsfontosságú szerepet játszott a társadalom különböző aspektusaiban, akár inspirációforrásként, akár a változás előmozdítójaként, akár a kulturális identitás szimbólumaként. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Keléd számos oldalát, a művészetre és kultúrára gyakorolt ​​hatásától az emberek mindennapi életében betöltött relevanciájáig. Továbbá foglalkozni fogunk a jelenlegi kontextusban való fontosságával, figyelembe véve a modern világra gyakorolt ​​hatását és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Összefoglalva, ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó képet adjon a Keléd-ről, mélyreható és gazdagabb megértést biztosítva az olvasóknak a ma oly fontos témában.

Keléd
Keléd címere
Keléd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterFeiler Ferenc Miklós (Fidesz-KDNP)
Irányítószám9549
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség100 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség10,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′ 44″, k. h. 17° 06′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 44″, k. h. 17° 06′ 59″
Keléd (Vas vármegye)
Keléd
Keléd
Pozíció Vas vármegye térképén
Keléd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Keléd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Keléd község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése

A település Jánosházától délnyugatra, a 8-as számú főúttól délre, a 84-es számú főúttól nyugatra helyezkedik el; központján a Keszthely északi határvidékétől Kisgörbőn és Óhídon át Jánosháza központjáig vezető 7331-es út halad végig.

Története

Keléd neve régi magyar személynévből származik. A névtípus és a régészeti leletek tanúsága alapján is Árpád-kori eredetű település. Az írott forrásokban a név csak igen későn, 1444-ben jelentkezik, idevaló nemes nevében. A török korig a környéken is birtokos köznemesi Kelédy családé. Az 1549. évi rovásadó jegyzékbe 3 kelédi jobbágyportát, 4 zsellért és 2 szolgát vettek fel. A Kelédyeket 1575-ben még megerősítették itteni nemesi kúriájuk birtokában. A falu később elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra.

A középkori falu a mai községtől északra helyezkedett el. A hagyomány szerint is itt állt a középkori templom, amelynek maradványát az 1780-as években készült I. katonai felmérés térképlapja Rudera (=romok) felirattal tünteti fel. Ezzel megegyező helyen figyelhetők meg a templom és a körülötte fekvő temető nyomai. Annak a feltevésnek bizonyítására, hogy a lelőhelyen volt-e földvár is, ásatás szükséges.

A falu fejlődése szorosan összekapcsolódott a kúria történetével. A Szent-Ivány kúriát valószínűleg a 18 század végén emeltette szentgyörgyi Horváth család, felhasználva az építkezéshez a romtemplom köveit. 1854-ben bővítették az épületet és kényelmes lakhellyé alakították. A hátsó, alacsonyabb szárny barokk eredetű, míg az első része már klasszicista. Az uradalmat 1859-ben Krása Manó vásárolta meg, ez hozta meg a gazdasági élet fellendülését. A jelentős beruházások eredményeként 1865-ben ecet- és szeszgyár létesült, melyeket gőzgépekkel szerelt fel. 1897-ben Krása távbeszélőt létesített a kúria és jánosházai takarékpénztár, valamint annak épületében lévő posta és távíró között.

A 19. század második felén a falu kúriából és a hozzá tartozó 11 magánházból állt.

1915-ben Krása Manó a liptószentiváni Szent-Ivány Oszkárnak adta el az uradalmat, ami 3600 holdat tett ki.

1923-ban tűz ütött ki, amelynek helyreállítása során az eredetileg nyereg tetős első épületszárnyat már manzard tetős formában kibővítve készítették el. A korábbi tornácos részt beépítették. Az uradalom gazdasági élete azonban továbbra is pezsgő maradt. Szeszfőzde, szeszfinomító, rum- és likőrgyár. Említést érdemel az uradalom áramfejlesztője, gőzmalma, gőzfűrésztelepe, 10 holdas méhészete, 17 holdas halastóban lévő pontytenyésztés, díszfácán tenyésztés.

1945-ben 40 orosz katona lakott a kúriában, amely a háború után is Szent-Ivány Egoné maradt 1952-ig. A kúriát 1952-ben államosították. 1964-ben átalakították a 23 helyiséges épületet. 1982-től itt működött Tanácsháza és TSZ iroda volt. Parkjában fürdő és teniszpálya is volt. Ősparkjából a jegenyefenyő, platán és egy vadgesztenye figyeli az épület sorsát. Jelenleg helyi védelem alatt áll.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Laczi Gyula (független)
  • 1994–1998: Laczi Gyula (független)
  • 1998–2000: Molnárné Kollár Veronika (független)
  • 2000–2002: Laczi Gyula (független)
  • 2002–2006: Cilinger Ferenc (független)
  • 2006–2010: Cilinger Ferenc (független)
  • 2010–2014: Feiler Ferenc Miklós (független)
  • 2014–2019: Feiler Ferenc Miklós (független)
  • 2019-től: Feiler Ferenc Miklós (Fidesz-KDNP)

A településen 2000. július 23-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
82
74
77
110
82
100
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak mondta magát (1,4% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 88,6%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 2,9% (7,1% nem nyilatkozott).

Sportélete

A település sportegyesülete a Keléd HKSZSE, amelynek futballcsapata az utóbbi években (a 2012/13-as és 2019/20-as évadok között biztosan) a Vas megyei III. osztály Sárvári csoportjában játszott. Legjobb eredménye ebben az időszakban az akkor 10 csapatból álló mezőny hatodik helyezése volt, a 2013/14-es szezonban, illetve a következő évadban a csapat egyik támadója, Feiler Ádám szerezte meg a Sárvári csoport gólkirályi címét. Korábban, az 1950-es években a Kelédi KSK nevet viselte a település sportköre.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Keléd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c d e
  4. ↑ a b c Virág Zsolt Magyar kastélylexikon Vas megye kastélyai és kúriái, i. m. 47.. o.
  5. ↑ Keléd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Keléd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  7. ↑ Keléd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ a b A 2000. július 2-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. július 2. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  9. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  10. ↑ Keléd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  11. ↑ Keléd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  12. ↑ Keléd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  13. ↑ Keléd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  14. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. ↑ Keléd Helységnévtár
  16. ↑ a b Keléd HKSZSE – bajnoki múlt. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  17. ↑ Keléd HKSZSE – Felhasználók által beadott adatok. (Hozzáférés: 2020. május 10.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot