A mai világban a Nemesládony olyan téma, amely különböző területeken sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A politikától a tudományig, a kultúrán és a társadalomon keresztül a Nemesládony a mindennapi élet mindenütt jelenlévő és releváns elemévé vált. Ahogy a világ fejlődik és változik, a Nemesládony továbbra is központi szerepet játszik életünkben, vitákat, elmélkedéseket és cselekvéseket generál, amelyek közvetlenül befolyásolják valóságunkat. Ebben a cikkben a Nemesládony különböző aspektusait és mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt hatását tárjuk fel, mélyreható és leleplező elemzést kínálva annak fontosságáról és globális szintű következményeiről.
Nemesládony | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Rubóczkiné Börczy Viktória (független) | ||
Irányítószám | 9663 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 163 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 24,51 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 24′ 02″, k. h. 16° 53′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 02″, k. h. 16° 53′ 14″ | |||
Nemesládony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesládony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemesládony község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Kőszegtól keletre, Répcelaktól nyugatra fekszik. A szomszédos települések: észak felől Iván, északkelet felől Csér, kelet felől Nagygeresd, dél felől Tompaládony, nyugat felől pedig Sajtoskál.
Csak közúton közelíthető meg, Sajtoskál vagy Tompaládony irányából, a 8642-es úton.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Vasegerszeg megállóhelye kínálja, bő 6 kilométerre délkeletre.
Nevét az oklevelek 1234-ben említették először Ladun néven, ekkor már mint templomos hely volt említve. 1332-ben a pápai tizedjegyzék Szent Miklósról elnevezett templomát is említette. Lakói 1550 után evangélikusok lettek.
Első ismert birtokosai a Ládonyi család tagjai voltak. 1467-ben a Niczky családot említették birtokosaként, 1580-ban itt Niczky Bálint malmot is építtetett.
A 18-19. században is e család volt a falu legnagyobb birtokosa.
A trianoni békeszerződés előtt Sopron vármegye csepregi járásához tartozott. 1910-ben 526 lakosából 523 magyar volt. Lakosai közül ekkor 317 v római katolikus, 201 evangélikus, és 8 izraelita volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 138 | 136 | 143 | 152 | 160 | 163 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,3%-a magyarnak, 0,8% szlováknak mondta magát (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,5%, református 0,8%, evangélikus 17,1%, felekezet nélküli 3,1% (32,6% nem nyilatkozott).