A mai világban a Kiszsidány olyan témává vált, amely minden korú és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. A Kiszsidány megjelenése óta felkeltette a társadalom figyelmét, vitákat, elmélkedéseket és mélyreható tanulmányokat generált. A Kiszsidány jelentősége a mindennapi életre gyakorolt hatásában és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásában rejlik. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kiszsidány mai hatását, elemezzük következményeit, és átfogó áttekintést adunk a modern világban betöltött relevanciájáról.
Kiszsidány | |||
A főutca az evangélikus haranglábbal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Kőszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bánó Zoltán (független) | ||
Irányítószám | 9733 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 86 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 17,65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 24′ 36″, k. h. 16° 38′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 36″, k. h. 16° 38′ 22″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszsidány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiszsidány (németül: Roggendorf, horvátul: Lukindrof) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Kőszegtől 10 kilométerre keletre fekszik. A szomszédos települések: észak felől Peresznye (légvonalban 2, közúton 4 kilométerre), kelet felől Csepreg (6 kilométerre), nyugat felől pedig Horvátzsidány (kevesebb, mint 1 kilométerre). Közigazgatási területének déli része érintkezik még az amúgy távolabb fekvő Tömörd és Kőszegpaty, illetve pontszerűen Kőszeg határszéleivel is.
Csak közúton érhető el, Csepregen vagy Horvátzsidányon át, a 8624-es úton.
A település első írásos említése 1225-ből Terra Sydan alakban származik. Területén az Árpád-korban földvár állt, sáncainak csekély maradványai láthatók. 1412-ben "Poss. Chamazsydan al. nom. Rwkkendorf habitatoribus destituta" néven szerepel oklevélben. A vár első ismert birtokosa a Csamasz család volt. 1430-ban a Garaiaké, később a Kanizsai, a Nádasdy és az Esterházy családok váltották egymást a birtokosok sorában. A falut a középkorban általában Rokkendorf alakban említik. A 18. században a faluba németeket telepítettek és német jellegét később is megőrizte. A Horvátzsidányhoz közeli települést később magyarul Németzsidánynak nevezték.
Vályi András szerint „Német Zsidány, Rochendorf. Német falu Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Peresznyének szomszédságában, mellynek filiája; Sopronhoz 4, és Kőszeghez 1 mértföldnyire; hegyes határja 2 nyomásbéli, búzát, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát terem, bora savanyú, erdeje, legelője van.”
Fényes Elek szerint „Német-Zsidány (Roggendorf), német falu, Sopron vmegyében, Kőszeghez 1 mfd., 152 evang., 120 kath. lak. Van 320 h. rétje, 40 h. szőlője, 400 hold urasági erdeje. Urbéri egész telek 17 1/8. F. u. h. Eszterházy.”
1910-ben 303, túlnyomórészt német lakosa volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. A második világháború utáni német kitelepítések a községet megkímélték, de elszigeteltsége miatt fokozatosan elsorvadt. Lakosainak száma jelentősen visszaesett. 1946-ban hivatalosan a Kiszsidány nevet kapta. 1950-ben a Csepregi járás településeivel együtt Vas megyéhez csatolták.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 87 | 88 | 93 | 83 | 90 | 86 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 52,9% németnek, 2,4% horvátnak mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,5%, református 1,2%, evangélikus 37,6%, felekezet nélküli 2,4% (15,3% nem nyilatkozott).