Csikvánd
Mai cikkünkben a Csikvánd lenyűgöző világát tárjuk fel, amely téma már régóta lekötötte a társadalom figyelmét. Akár a történelemre gyakorolt hatása, akár a mai relevanciája, akár a jövőbeni potenciálja miatt, a Csikvánd állandó érdeklődést váltott ki különböző területeken, és számos vita és tanulmány tárgya. Ebben a cikkben megpróbáljuk elemezni a Csikvánd-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről az izgalmas témáról.
| Csikvánd | |||
 | |||
| Szent István király római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Téti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kozma Tibor (Fidesz-KDNP) | ||
| Irányítószám | 9127 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 491 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 32,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 28′ 03″, k. h. 17° 27′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 03″, k. h. 17° 27′ 19″ | |||
 Csikvánd
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Csikvánd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csikvánd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csikvánd község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.
Fekvése
Magyarország északnyugati részén, Téttől 9 kilométerre délre található. Határának jelentős részét szőlőskertek és erdők borítják, de mély fekvésű földek is tartoznak hozzá, ezekre utal a címerében látható víz és gyékény.
Megközelítése
Közúton a Győr és Pápa térségét összekapcsoló 83-as főútról Tét-Szentkút után a 8416-os útra letérve közelíthető meg; keleti szomszédjával, Gyarmattal a 8461-es út köti össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal Gecse-Gyarmat vasútállomása, mintegy 5,5 kilométerre keletre
Története
Bizonytalan eredetű, talán a szláv Sčitovan személynévből származó nevét egy 1270-es okmány említi először "possessio Chituan" formában.
A falut a törökök 1543-ban elfoglalták, de lakói csak akkor menekültek el, amikor 1594-ben Győr és Pápa is török kézre került. 1611-ben már ismét több magyar nemes: Cziráky Mózes, Kisfaludy Balázs, Újszászi Ferenc, Egerszegi István, Sziky Gergely és mások birtoka.
A gabonafélék termelése mellett a 18. században szőlészettel is elkezdtek foglalkozni a faluban, ekkor jöttek létre a falubeli Cserhát-domb szőlőskertjei.
Az első és második világháború után is földosztásra került sor a törpebirtokosok és a teljesen nincstelen családok között, új házhelyeket is kijelöltek, és ennek köszönhetően sok új ház épült a településen.
Az 1950-es évek végén Csikvánd sem kerülhette el a kollektivizálást: először önálló termelőszövetkezet alakult a faluban, de ez később egyesült a vaszari szövetkezettel. Napjainkban a település lakóinak jelentős része már nem helyben, hanem Győrben vagy Pápán talál munkát.
1954-ben közigazgatásilag Veszprém megyéhez csatolták a falut, de 1992 óta ismét Győr-Moson-Sopron megye része.
1949-ig három iskola is működött Csikvándon: egy evangélikus, egy római katolikus és egy "községi" elemi iskola, napjainkban azonban egy sem; az iskoláskorúak Gyarmat vagy Tét iskoláiba járnak.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Bancsó Lajos Zoltán (független)
- 1994–1998: Bancsó Lajos Zoltán (független)
- 1998–2002: Bancsó Lajos Zoltán (független)
- 2002–2006: Bancsó Lajos Zoltán (független)
- 2006–2010: Kozma Tibor (független)
- 2010–2014: Kozma Tibor (független)
- 2014–2019: Kozma Tibor (független)
- 2019-től: Kozma Tibor (Fidesz-KDNP)
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 455 | 452 | 462 | 503 | 487 | 491 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,6%, református 4,4%, evangélikus 46,9%, felekezeten kívüli 5,3% (12,8% nem nyilatkozott).
Látnivalók
A folyamatosan megújuló falu, egyre több és több látnivalót nyújt az ide látogatók számára. Országos védelem alatt álló létesítmény a településen nincs, de több olyan egyedi épület, emlékmű található, amelyek építészeti, építészettörténeti, esztétikai értéke kifejezi a község múltjának sajátosságait, egyéni kultúráját, hagyományait. Érdemes ellátogatni a falu parkjába, itt található pihenőhely, árnyékos padok, tó és a helyi IKSZT (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) 2011-ben felújított épülete.
- Szent István király római katolikus templom: A 20. században épült, szép környezetben emelkedő templom kertjében kereszt és Mária-szobor áll.
- Evangélikus templom: Az evangélikus templom helyén már a 14. században is templom állt. E régi templom a török uralom alatt leégett, de a 17. században újjáépítették, és alapjait megtartva húzták fel 1804-ben a jelenlegi, de akkor még torony nélküli épületet.
- Présházak: A fehérre meszelt, vályogfalú, nádfedeles présházak nemcsak a múlt emlékei, ma is használják őket a csikvándi szőlőskertek tulajdonosai.
-
Szent István király római katolikus templom -
Evangélikus templom -
Csikvándi présházak
Híres csikvándiak
A falu szülötte Kristóf Ágota Kossuth-díjas írónő (1935–2011). Kilencéves koráig élt Csikvándon, majd Kőszegre költözött. Később Szombathelyen folytatta tanulmányait. 1956-ban férjével együtt Svájcba emigrált, s miután ott megtanult franciául, francia nyelven írta műveit. 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Hamvait Kőszegen helyezték örök nyugalomra.
Itt született Kondor Lajos SVD (1928–2009) verbita szerzetes, aki 1954-től haláláig Fatimában élt, és a fatimai jelenések üzenetének terjesztését tekintette életcéljának. Emlékét Portugáliában szobor és emléktábla őrzi.
Források
- Morvai Gyula: Csikvánd. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
Hivatkozások
- ↑ a b Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára; Akadémiai Kiadó, 1978
- ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Csikvánd Helységnévtár
