A mai világban a Tárnokréti rendkívül releváns téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A mindennapi élet különböző aspektusaira jelentős hatással bíró Tárnokréti vita és vita tárgya a társadalom minden területén. Az egészségre és a jólétre gyakorolt hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatásáig a Tárnokréti sokak érdeklődésére és aggodalomra ad okot. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tárnokréti jelenségét, elemezve a következményeit és következményeit különböző összefüggésekben. Globális perspektívával igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és szélesebb és teljesebb képet nyújtani annak hatóköréről és fontosságáról a mai világban.
Tárnokréti | |||
Evangélikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Csornai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Molnárné Boros Katalin (független) | ||
Irányítószám | 9165 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 179 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 18,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 43′ 25″, k. h. 17° 18′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 25″, k. h. 17° 18′ 26″ | |||
Tárnokréti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tárnokréti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tárnokréti (1898 előtt: Réti) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Magyarország északnyugati részén, a Hanság szélén, a Tóközben, a Rábca mellett helyezkedik el. Csak közúton érhető el, Lébény vagy Rábcakapi érintésével, a 8528-as úton.
A település környéke már a római időkben is lakott hely lehetett. Határán vezet keresztül az egykori római hadiút.
Területe egykor győri és mosoni várföld volt, ahol a vár szolgái éltek. Nevét 1210-ben említették először II. András király adományozó levelében; melyben Poth nádornak 2 ekényi földet adományozott. Réthit 1212-ben a Győri várhoz tartozó várjobbágysági falunak írták, mely a győri vár és királyi tárnokok földje volt. 1251-ben Móric mester (comes) nyitrai főispán birtokaként volt említve, aki ekkor Réti majorságát a Mórichidai Premontrei Prépostságnak ajándékozta a Kapi földekkel együtt, és az ajándékozásba fia is beleegyezett. 1372-ben már a Pokyak is birtokosok voltak itt. 1472-ben nevét possessio Rethy alakban említették az oklevelekben. 1544-ben Ostffy Lászlónak is voltak itt birtokai a Pokyak mellett.
1609. évi összeírás szerint ez a két család szerepelt. De 1610-ben már Gyapay György is birtokos volt itt, aki egy előkelő Győr vármegyei család tagja és felesége Czakó Elízia által örökölte Cakóházát. 1613-ban már Zánthó István is. 1677-ben pedig már több birtokosa ismert név szerint, így Gyapay Miklós, Csáfordi Nagy György és Izdenczy János. 1790 körül Eöry István és Kelemen István volt az örököse, de a Syey családnak is volt itt részbirtoka.
Pörösföld nevű dűlője egy régi pernek az emlékét tartja fenn, mely Réti és Sövényháza községek között e dűlőrész hovátartozandósága fölött támadt. 1819-ben az egész község leégett. Ágostoni hitvallású temploma 1785-ben épült. 1898-ban a falu neve Tárnokréti lett és a tósziget-csilizközi járáshoz tartozott. 1975-ben a települést Bősárkányhoz csatolták, 1990-ben lett ismét önálló közigazgatásilag.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 192 | 187 | 175 | 157 | 193 | 179 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 2,1% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,5%, református 1%, evangélikus 57,7%, felekezeten kívüli 9,8% (14,9% nem nyilatkozott).
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z) 19önkvál
nevű lábjegyzeteknek