Tárnokréti

A mai világban a Tárnokréti rendkívül releváns téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A mindennapi élet különböző aspektusaira jelentős hatással bíró Tárnokréti vita és vita tárgya a társadalom minden területén. Az egészségre és a jólétre gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt ​​hatásáig a Tárnokréti sokak érdeklődésére és aggodalomra ad okot. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tárnokréti jelenségét, elemezve a következményeit és következményeit különböző összefüggésekben. Globális perspektívával igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és szélesebb és teljesebb képet nyújtani annak hatóköréről és fontosságáról a mai világban.

Tárnokréti
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Tárnokréti címere
Tárnokréti címere
Tárnokréti zászlaja
Tárnokréti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterMolnárné Boros Katalin (független)
Irányítószám9165
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség179 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség18,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 25″, k. h. 17° 18′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 25″, k. h. 17° 18′ 26″
Tárnokréti (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Tárnokréti
Tárnokréti
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Tárnokréti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tárnokréti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tárnokréti (1898 előtt: Réti) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a Hanság szélén, a Tóközben, a Rábca mellett helyezkedik el. Csak közúton érhető el, Lébény vagy Rábcakapi érintésével, a 8528-as úton.

Története

A település környéke már a római időkben is lakott hely lehetett. Határán vezet keresztül az egykori római hadiút.

Területe egykor győri és mosoni várföld volt, ahol a vár szolgái éltek. Nevét 1210-ben említették először II. András király adományozó levelében; melyben Poth nádornak 2 ekényi földet adományozott. Réthit 1212-ben a Győri várhoz tartozó várjobbágysági falunak írták, mely a győri vár és királyi tárnokok földje volt. 1251-ben Móric mester (comes) nyitrai főispán birtokaként volt említve, aki ekkor Réti majorságát a Mórichidai Premontrei Prépostságnak ajándékozta a Kapi földekkel együtt, és az ajándékozásba fia is beleegyezett. 1372-ben már a Pokyak is birtokosok voltak itt. 1472-ben nevét possessio Rethy alakban említették az oklevelekben. 1544-ben Ostffy Lászlónak is voltak itt birtokai a Pokyak mellett.

1609. évi összeírás szerint ez a két család szerepelt. De 1610-ben már Gyapay György is birtokos volt itt, aki egy előkelő Győr vármegyei család tagja és felesége Czakó Elízia által örökölte Cakóházát. 1613-ban már Zánthó István is. 1677-ben pedig már több birtokosa ismert név szerint, így Gyapay Miklós, Csáfordi Nagy György és Izdenczy János. 1790 körül Eöry István és Kelemen István volt az örököse, de a Syey családnak is volt itt részbirtoka.

Pörösföld nevű dűlője egy régi pernek az emlékét tartja fenn, mely Réti és Sövényháza községek között e dűlőrész hovátartozandósága fölött támadt. 1819-ben az egész község leégett. Ágostoni hitvallású temploma 1785-ben épült. 1898-ban a falu neve Tárnokréti lett és a tósziget-csilizközi járáshoz tartozott. 1975-ben a települést Bősárkányhoz csatolták, 1990-ben lett ismét önálló közigazgatásilag.

Közélete

Polgármesterei

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Wimmer Lóránt független
1994–1998 Jerger Frigyesné független
1998–2002 független
2002–2006 független
2006–2010 Jankovits Ferencné független
2010–2012 független hivataláról lemondott
2012–2014 Molnárné Boros Katalin független Időközi választás 2012. október 7.
2014–2019 független
2019-től független

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
192
187
175
157
193
179
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 2,1% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,5%, református 1%, evangélikus 57,7%, felekezeten kívüli 9,8% (14,9% nem nyilatkozott).

Neves szülöttei

Látnivalók

  • Evangélikus templom

Források

Hivatkozások

  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 19önkvál nevű lábjegyzeteknek
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Tárnokréti települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. október 7. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  10. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  11. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  12. Tárnokréti Helységnévtár

További információk