Sobor
A mai világban a Sobor a nagyközönség körében nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A kezdetektől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig a Sobor felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a rajongók figyelmét. A gazdag és összetett történettel rendelkező Sobor az évek során fejlődött, befolyásolva a mindennapi élet különböző aspektusait, és számos területen döntő szerepet játszik. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Sobor jelentőségét és hatását különböző területeken, a kultúrától a gazdaságig, a politikáig és a technológiáig.
| Sobor | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Attiláné (független) | ||
| Irányítószám | 9315 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 284 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 15,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 17° 22′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 17° 22′ 30″ | |||
 Sobor
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Sobor weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sobor témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sobor község Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régióban, Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése
Sobor a Rábaköz déli részén, a Rába partján, Győrtől 47 kilométerre délnyugatra, Szanytól 7 kilométerre keletre található. A településre közúton két irányból lehet bejutni: Tét vagy Csorna felől Egyed községen át, Szany felől pedig Rábaszentandráson keresztül, mindkét irányban a 8424-es számú úton.
A falut keletről a Rába határolja, északnyugati szélén pedig a Tákó-patak – hivatalos nevén a Sebes-Sobori-csatorna – folyik. A Rába áradása ellen magas, széles töltés védi, az eszteru,[m 1] amelyen, ha kinyitják a sorompókat, akár autóval is lehet közlekedni.
Története
Az első oklevél, amely a falu nevét (Sobur) említi, 1314-ben kelt, s arról tudósít, hogy "Osl nembeli Lőrinc" visszakapta Kőszegi Kakas Miklóstól.
A 16. században rövid ideig az Arany-balladából is ismert enyingi Török Bálint birtokolta, de 1549-ben a törökök elpusztították.
A 18. századtól sorsa összefonódott a szomszédos Egyed községével: előbb a Festetics család tulajdonába került, majd a 19. század közepén a Batthyányaké, a század végén pedig Stern (1885-től Egyedi) Artúré lett.
A 18-19. században a soboriak (helyi tájszólással "sobriak") főleg állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, de vízimalmaik is voltak a Rábán. Az Egyedre vivő országút mellett terül el a hajdan makkoltató disznótartás céljából telepített erdő, a Pagony. Itt volt kanász, innét származott el Pap István, a 19. századi hírhedt betyárvezérnek, Sobri Jóskának az apja.
Az 1848–49-es szabadságharcban nyolc sobori katona harcolt.
Az első világháborúban harmincketten, a másodikban huszonhárman haltak meg a falu lakói közül.
Mai élete
A II. világháborút követő földosztás keretében Sobor községben 330 katasztrális hold földet osztottak ki 175 családnak. Az 1950-es években megalakult termelőszövetkezet kezdetben 2 134 holdon önállóan gazdálkodott, majd 1974-ben egyesült a rábaszentandrásival, aztán 1991-ben ismét önállósodott. Napjainkban a földterület nagy részét egyéni gazdálkodók művelik.
A falu infrastruktúrája kiépült: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák.
Kulturális életét behatárolja, hogy a fiatalok általában Téten vagy Győrben dolgoznak s rendszerint szórakozni is a városokba járnak. Ennek ellenére működik a faluban egy néptánccsoport, amely Péter-Pál napján (június 29-én) a búcsún minden évben eltáncolja a jellegzetes sobri verbunkost.
Az általános iskolát Szanyban végzik a gyerekek, középiskolába pedig általában Győrbe vagy Csornára járnak.
A csendes, folyóparti község az utóbbi években pihenni vágyó idegeneket is vonz, több család is berendezkedett a falusi turizmusra. Az 1990-es években egy kastélyszálló is épült a településen étteremmel, nyitott és fedett úszómedencével, teniszpályával.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Id. Vikidár András (független)
- 1994–1998: Vikidár András (független)
- 1998–2002: Nemes László (független)
- 2002–2006: Nemes László (független)
- 2006–2010: Nemes László (független)
- 2010–2014: Nemes László (független)
- 2014–2019: Nemes László (független)
- 2019-től: Varga Attiláné (független)
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 271 | 276 | 250 | 270 | 285 | 284 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67%, református 1,1%, evangélikus 21,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 4% (5,9% nem nyilatkozott).
Itt születtek, itt éltek
- Boros Rezső - kertészmérnök, egyetemi tanár 1925. január 2-án itt született.
Látnivalók
A Rába-part
Régen sokan még az egyedi és rábaszentandrási építkezésekhez is a Sobornál kialakított "kövécsvételtől" vitték a kavicsot. Ennek emlékét őrzi a falu szélén a töltésen átvezető méretes rézsű és a folyó sekélyebb partjához vivő széles földút.
Galéria
-
A Tákó-patak (Sebes-Sobori-csatorna) -
Az eszteru -
A Pagony -
A világháborúk áldozatainak emlékműve -
Az evangélikus templom (épült 1928-ban) -
A római katolikus templom (épült 1939-ben) -
A kastélyszálló (épült az 1990-es években)
Érdekességek
- A település nevét, és a vásárokra lábon hajtott állatok itatására alkalmas kútjának emlékét őrzi az ismert, minden bizonnyal több száz éve énekelt, Szélről legeljetek (helyi tájszólással "Szírül legeljetek") című népdal szövege:
„…szili kút, szanyi kút, szentandrási, sobri kút.”
Források
- Horváth Győző: Sobor. Győr-Moson-Sopron megye települései. Hazánk Könyvkiadó, Győr, 1994. ISBN 963-7586-30-X
- Horváth Győző: Sobor. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9.
- Bedécs Gyula: Sobor. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
- Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.
Hivatkozások
- ↑ a b Sobor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Szany - Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás. szany.hu. (magyarul) Tér-Háló Kft. (2007) (Hozzáférés: 2013. október 21.) (PDF) arch
- ↑ Anjoukori okmánytár I. kötet, 335. o.
- ↑ a b Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 136. o. ISBN 963-9257-15-X
- ↑ Sobor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sobor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sobor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sobor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sobor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sobor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Sobor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sobor Helységnévtár
Megjegyzések
- ↑ A régi magyar nyelvből eredő szóval kapcsolatban ezt olvassuk a Rábaszabályozó Társulat 1888-as zsebkönyvében: IV. Bélának 1226-ban kelt kiváltságlevele a borsmonostori minoriták egyháznépét felmentette az alól, hogy "a víznek gátjához, mely népiesen iztra (ebből eredt a mai eszteru) nevet visel", kirendeltessék.
