A mai világban a Rábcakapi a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Akár személyes, akár szakmai vagy tudományos szinten, a Rábcakapi emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ez egy olyan jelenség, amely több tudományterületen is vitát, elmélkedést és elemzést váltott ki, lelkesedést és aggodalmat egyaránt keltve. Annak érdekében, hogy megvilágítsuk a Rábcakapi-et és mindennapi életünkre gyakorolt hatását, ebben a cikkben feltárjuk különböző oldalait, megvizsgáljuk eredetét és fejlődését, valamint elemezzük a jövőre nézve lehetséges következményeit.
| Rábcakapi | |||
| Evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Ágnes (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9165 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 174 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 19,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Rábcakapi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábcakapi témájú médiaállományokat. | |||
Rábcakapi (horvátul: Kuopje,[3] németül: Rabnitzhof[4]) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Magyarország északnyugati részén, Csornától 13 kilométerre helyezkedik el. A szomszéd települések: kelet felől Tárnokréti, dél felől Cakóháza, délkelet felől pedig Bősárkány. Észak felől több kilométeren át jánossomorjai, egy jóval rövidebb szakaszon pedig lébényi külterületekkel határos.
Csak közúton közelíthető meg, legegyszerűbben a 85-ös vagy a 86-os főutak, illetve az M85-ös autóút felől. A 85-ösről, illetve az M85-ösről Kónynál kell letérni a 8509-es útra, a 86-osról pedig szintén ugyanerre az útra, Bősárkánynál. Lébény felől a település a 8528-as úton érhető el.
A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Bősárkány vasútállomása, bő 4,5 kilométerre délnyugatra.
A településen 2016. október 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[12] az előző polgármester halála miatt.[14]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 164 | 162 | 160 | 136 | 186 | 170 | 165 | 174 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,6% örménynek mondta magát (0,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,2%, református 1,2%, evangélikus 60,7%, felekezeten kívüli 9,2% (3,7% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% szlováknak, 1,1% románnak, 0,5-0,5% németnek, ruszinnak, cigánynak és ukránnak (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,1% volt evangélikus, 18,3% római katolikus, 3,8% református, 12,9% felekezeten kívüli (28% nem válaszolt).[16]
A Fő utca 67. szám alatt található a Kisalföld legrégebbi háza, mely a 18. század második felében épült. 2009-ben a község fennállásának 800. évfordulójára gazdái szépen felújították és a lakórészben egy tóközi tájházat rendeztek be.
Az óvoda melletti telken, szintén a Fő utcán kapott helyet a település 800 éves fennállása alkalmából egy emlékkő. Vésete a falu címere, valamint a Magyar Királyság térképében a jelenlegi Magyarország határai és a falut jelző pont. Az emlékmű feliratai: Rendületlenül, valamint Terra Capi 1209 – 800 – 2009 Rábcakapi.