Czakó Adolf
Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Czakó Adolf-hez kapcsolódik, annak eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. A Czakó Adolf olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző körökben, akár tudományos, akár társadalmi, akár szakmai téren. Az évek során a Czakó Adolf számos vizsgálat és tanulmány tárgya volt, amelyek hozzájárultak a témával kapcsolatos ismereteink bővítéséhez. Ezenkívül a mai relevanciája miatt nagy jelentőségű téma a világ megértésében, amelyben élünk. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Czakó Adolf összes lényeges vonatkozását és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
| Czakó Adolf | |
| Született | Zwick Róbert 1860. február 4. Pest |
| Elhunyt | 1942. január 28. (81 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Czakó Adolf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Czakó Adolf (eredeti neve: Zwick Róbert (1884-ig)) (Pest, 1860. február 4. – Budapest, 1942. január 28.) magyar építészmérnök, műegyetemi tanár. Az Országos Középítési Tanács és a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete elnöke, valamint az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szövetségében Magyarország állandó képviselője volt.
Életpályája
Szülei: Zwick Mihály és Hirsch Alojzia voltak. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen és Zürichben végezte el. 1884-ben diplomázott. Gyakorlatát a MÁV-nál végezte el 1885–1886 között. 1886–1889 között a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium mérnökeként dolgozott. 1889–1894 között a Kereskedelmi Minisztérium Hídépítési Osztályának mérnöke, 1894–1895 között főmérnöke volt. Ebben az időszakban építette a zágrábi Száva-hidat. Egy értekezését a Mérnök Egylet 1888-ban Hollán-pályadíjjal jutalmazta. 1895-től a József Műegyetem alkalmazott szilárdságtani tanszékén előadó, majd nyugalmazott rendkívüli tanár (1895–1900), 1900–1931 között nyugalmazott rendes tanára volt. 1902-ben vezette be a mérnökképzésbe a szilárdságtani laboratóriumi gyakorlatokat. 1912–1914 között a Gépészmérnöki Osztály dékánja volt. 1916–1917 között a Mérnöki és Építészi Osztály dékánjaként dolgozott. 1918–1920 között a Műegyetem rektora volt. 1931-ben nyugdíjba vonult. 1931-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet tagja lett. 1938-ban a műszaki tudományok tiszteletbeli doktorává avatták.
Sírja a Kerepesi temetőben található (11-5-9).
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
- ↑ a b Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 194/1942. folyószám alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Tudósnaptár
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
- Csonka Pál: Dr. h. c. Czakó Aldár (Technika, 1942. és Magyar Mérnök és Építész Egyesület Közleménye 1942, bibliográfiával)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. ISBN 963-85773-0-4
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8