Himnuszköltő Szent József
A mai világban a Himnuszköltő Szent József egyre fontosabb és fontosabb téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Himnuszköltő Szent József olyan témává vált, amely az élet minden területéről és minden korosztályból hatással van az emberekre. Akár személyes, akár munkahelyi, akár társadalmi szférában, a Himnuszköltő Szent József ma érdeklődés és vita tárgyává vált. Emiatt kulcsfontosságú a Himnuszköltő Szent József-hez kapcsolódó szempontok teljes körű feltárása, hatásának megértése, valamint a lehetséges megoldások és jövőbeli kilátások elemzése. Ebben a cikkben a Himnuszköltő Szent József különböző aspektusaival foglalkozunk, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a minket annyira foglalkoztató témáról.
| Himnuszköltő Szent József | |
 | |
| Születése | |
| 816 Siracusa | |
| Halála | |
| 886. április 3. (69-70 évesen) Konstantinápoly | |
| Tisztelete | |
| Ünnepnapja | április 3. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Himnuszköltő Szent József témájú médiaállományokat. | |
Himnuszköltő Szent József, görögösen Joszéphosz ho Hümnographosz (ógörögül: Όσιος Ιωσήφ ο Υμνογράφος), (Siracusa, Szicília, 810 körül – Thesszalonika, 886. április 3.) középkori bizánci egyházi költő.
Szicíliai görög családból származott, és arabok támadása elől menekült szüleivel még gyermekkorában a Peloponnészoszi-félszigetre. Később Konstantinápolyba ment, ahol a Hagia Szophia papjai közé lépett be. Olyan nagy számú kánon és kontakion maradt fenn tőle, hogy egyesek úgy vélikː egy másik Józsefnek, Sztudita Szent Theodórosz testvérének versei is a Himnuszköltő művei közé keveredtek.
Források
- Kapitánffy István – Caruha Vangelió – Szabó Kálmán: A bizánci és az újgörög irodalom története, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-282-093-2, 97 p
