Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Geórgiosz Kedrénosz témáját, és különböző nézőpontokból elemezzük azt. A társadalomra gyakorolt hatásától a professzionális relevanciájáig a Geórgiosz Kedrénosz világszerte felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni a Geórgiosz Kedrénosz eredetét, időbeli fejlődését és a kortárs kultúrára gyakorolt hatását. Ezenkívül elmélyülünk a Geórgiosz Kedrénosz különböző területeken, például technológia, egészségügy, politika stb. Ez a cikk kétségtelenül felbecsülhetetlen értékű forrás lesz azok számára, akik szeretnék jobban megérteni a Geórgiosz Kedrénosz jelenségét és a mai világra gyakorolt hatását.
Geórgiosz Kedrénosz | |
Életrajzi adatok | |
Született | a 11. század folyamán |
Elhunyt | a 11. század folyamán |
Ismeretes mint | történész |
Nemzetiség | görög |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Kutatási terület | általános világtörténelem |
Jelentős munkái | Történeti áttekintés (Szünopszé hisztorión) |
Geórgiosz Kedrénosz (görög Γεώργιος Κεδρηνός, újgörögül Jeórjosz Kedrinósz, latin Georgius Cedrenus) 11. századi bizánci görög író, aki valószínűleg szerzetes volt.
Σύνοψη Ίστοριών (Szünopszé hisztorión, azaz Történeti áttekintés, latinul Compendium Historiarum) című munkája a világ bibliai teremtésétől egészen 1057-ig terjed, ezért valószínűsíthető, hogy ekkor fejezte azt be. A munka előszavában maga közli, hogy krónikája egyszerű kompiláció korábbi forrásokból és a Bibliából, valamint hogy a népek és földrajzi egységek neveit szándékosan archaikus formában hagyja és közli. 811-től szinte szó szerint Ióannész Szkülitzész krónikáját vette át. Az általa használt források kivétel nélkül fennmaradtak, a munkának önálló történeti értéke viszonylag kicsi. Annyiban mégis jelentős, hogy a középkorban sokan az ő összefoglalását használták forrásmunkának. Egyike azon kevés forrásoknak, amelyek a kazárok politikai életét megvilágítják Attila halála után. Ezeket az információkat Geórgiosz Tzul utazótól vette át, aki 1016-ban járt a kazároknál.
Kedrénosz érdekessége, hogy az archaizáló szóhasználata miatt ő az egyetlen 10. század utáni bizánci történetíró, aki Magyarországot Turkia, a magyarokat turk néven említi.
Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Kedrénoszról:
GEORGIUS CEDRENUS, a’ ki hasonlóképpenn a’ XI-dik század véginn élt, Johannes Scylitzest tsaknem szóról szóra kiírta; a’ kinek pedig munkája görögűl is megvan a’ Byzantiumi Irók collectiójában; és a’ Világ kezdetinn kezdődvénn, éppenn ott végződik, a’ hol a’ Johannes Scylitzes Breviariuma; t. i. 1057-dik esztendőnél. |