Türtaiosz
A Türtaiosz világban végtelenül sok olyan szempont létezik, amelyek megérdemlik a feltárást és a megvitatást. Legyen szó a Türtaiosz személyről, témáról, dátumról vagy bármilyen más fogalomról, relevanciája és életünkre gyakorolt hatása nyilvánvalóvá válik, ha mélyebben ásunk a jelentésében és következményeiben. A Türtaiosz eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig nyomot hagyott a társadalomban, a kultúrában és a történelemben, vitákat, elmélkedéseket és elemzéseket generálva, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét. Ebben a cikkben elmélyülünk a Türtaiosz világában, hogy felfedezzük annak számos oldalát, és többet megtudjunk a jelenlegi kontextusunk szerinti jelentéséről.
| Türtaiosz | |
 | |
| Született | i. e. 7. század Spárta |
| Elhunyt | i. e. 7. század Spárta |
| Állampolgársága | Spárta |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Türtaiosz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Türtaiosz, (ógörög nyelven Τυρταῖος) ógörög elégiaköltő, a Kr. e. 7. században, a második messenai háború idején (Kr. e. 685–668) élt Spártában. Archembrotosz (Echembrotosz ?) fia; a harcias elégia képviselője.
Életéről egyetlen mesés adaton kívül szinte semmit nem tudunk. E hagyomány szerint a második messenai háború idején a delphoi-i jósda tanácsára a spártaiak az athéniaktól kértek segítséget. Az athéniak Türtaioszt, a sánta írástudót küldték oda, akinek lelkesítő dalai győzelemre vitték a spártaiakat. A történet az athéniak koholmánya, mellyel csak a spártaiak iránti megvetésüket akarták kifejezni.
Ránk maradt három teljes elégiája, melyekkel a csatában bátorságra buzdítja a spártaiakat és a gyávaság szégyenét rajzolja eléjük. E verseket Lükurgosz athéni szónok Leocretesz ellen intézett beszédében idézi. Ennek köszönhetjük fennmaradásukat. Harci elégiái hosszú ideig tartó hatást tettek a spártaiakra, akik táboraikban asztali ima után fuvolaszó mellett énekelték őket.
Az ókori görög költészetnek ebben a korai időszakában az elégia még csak versforma, a disztichont jelöli; ezekből a versekből az ún. „elégikus” hang teljesen hiányzik.
Türtaiosz elégiáinak első magyar fordítója Ungvárnémeti Tóth László (Athenaei Tyrtaeusnak versei, 1817).
Források
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
- Bokor József (szerk.). cikk-címe, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Szerb Antal: A világirodalom története (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1962) A görögök / A líra c. alfejezet, 18. oldal.
- Boros Gábor (1883). A görög elegia az alexandrin korig (PDF). Egyetemes philologiai közlöny, 31. o.
