Ebben a cikkben a Gázai Szent Dórotheosz lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, elemezve a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Gázai Szent Dórotheosz a keletkezésétől a mai relevanciájáig felkeltette az akadémikusok, tudósok és rajongók figyelmét. Megismerjük annak időbeli alakulását, valamint a kultúrára, politikára és gazdaságra gyakorolt hatását. Egy részletes elemzésen keresztül felfedezzük a Gázai Szent Dórotheosz számos aspektusát és fontosságát a jelenkori kontextusban. Ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Gázai Szent Dórotheosz-ről, kitérve annak legrelevánsabb aspektusaira, és olyan multidiszciplináris perspektívát kínál, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy értékelje valódi hatókörét.
Gázai Szent Dórotheosz | |
Szent Dorotheosz. (Athoszi festmény, 1547) | |
szerzetes | |
Születése | |
kb. 505 Antiokheia | |
Halála | |
kb. 565 (kb. 60 évesen) Gáza | |
Tisztelete | |
Egyháza | Görög ortodox egyház |
Tisztelik | Ortodox kereszténység Római katolikus egyház |
Ünnepnapja | június 18. Ortodox kereszténység június 5. Római katolikus egyház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gázai Szent Dórotheosz témájú médiaállományokat. |
Gázai Szent Dórotheosz vagy Remete Szent Dórotheosz (ógörögül: Δωρόθεος τῆς Γάζης, latinul: Dorotheus), (kb. 505 – kb. 560/565) palesztinai szerzetes, egyházi író.
Dórotheosz a VI. század elején született antiochiai jómódu keresztény családból. Gyermekkorában állítólag nem szeretett tanulni ("Inkább kígyót fogok a kezembe, mint könyvet" mondogatta). 525 körül belépett a thawatai oázisban épült, Szeridosz apát által vezetett monostorba. Itt Nagy Szent Barszanophiosz és a prófétának nevezett János közelébe került, akikben a közösség igazi vezetőit tisztelte, annál is inkább, mert Dorotheosz éppen e két mesterre bízták. Írásban érintkeztek, és a megmaradt levelekből, rövid jegyzetekből rekonstruálható a fiatal szerzetes érdeklődésének folyamata. A kolostorban vasakaratával fokozatosan legyőzte saját restségét a tanulásban is – olykor az étkezése és a pihenése kárára. Dorotheosznak fokozatosan el kellett szakadnia mindenkitől, gyakorolnia magát az engedelmességben, alázatban és a belső önmegtagadásban. Minden gondolatát őszintén feltárta elöljáróinak és teljesen az ő utasításukra hagyatkozott. A kemény külső vezekléseket a tanult Dorotheosz nehezen nagyon bírta, ezért segítséget kapott, hogy legyőzze a kétségbeesés kísértését, megszabaduljon szorongatásaitól. Közben portáskodott, betegeket ápolt, végezte a vendégfogadás teendőit.
Az apát parancsára és fivére segítségével kórházat épített a monostor mellett a beteg testvéreknek. Több társa már ekkor igényelte Dorotheosz lelki irányítását és tanácsait. 540-ben a inclusus Barnaszuphiosz teljesen megszakított minden kapcsolatot környezetével, Szeridosz apát pedig meghalt. Ekkor – ismeretlen okból – Dorotheosz elhagyta a monostort, és két újat alapított Gázában és Maiumában. Valamikor 560 és 580 között halt meg. Sírja és monostora valószínűleg akkor pusztult el, amikor az arabok 634-ben elfoglalták Gázát.
Didaskalia címen maradt fenn Dorotheosz 23/24 lelki – szerzetesekhez intézett – tanítása, valamint néhány 8 levele. Már a VI. században rendkívül ismert lett Palesztinában, a VII. században Bizáncban is. Sztudita Szent Theodórosz szintén hozzájárult a népszerűsítéshez, eloszlatva egy Dorotheosszal kapcsolatos tévedést. Nyugaton az itáliai baziliták ismertették meg Dorotheosz lelki tanítását. Hatása kimutatható a jezsuiták lelkiségében is.
Dórotheosznak Szent Doszitheuszról szóló életrajzát tanítványai jegyezték le. A mű egyszerű stílusával és mély lelki tartalmával az Apophthegmata Patrum világát idézi fel.