Manapság a Zószimosz (történetíró) témája a társadalom széles rétegei számára nagyon fontos és érdekes. A gazdaságra gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig a Zószimosz (történetíró) különféle területeken vitákat és elmélkedéseket váltott ki. Ahogy haladunk a 21. században, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Zószimosz (történetíró) fontosságát és a modern élet más aspektusaival való összetett kapcsolatát. Ebben a cikkben a Zószimosz (történetíró) különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg, elemezzük jelentését, következményeit és lehetséges kihívásait. A részletes elemzés révén reméljük, hogy új ötleteket és perspektívákat fedezhetünk fel, amelyek segítenek jobban megérteni a Zószimosz (történetíró) szerepét mai világunkban.
Zószimosz | |
Életrajzi adatok | |
Született | 460 |
Elhunyt | 520 (59-60 évesen) |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | görög |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Kutatási terület | a Római Birodalom története |
Jelentős munkái | Új történet (Historia nea) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zószimosz témájú médiaállományokat. |
Zószimosz (ógörögül: Ζώσιμος, latinul: Zosimus Historicus), (5-6. század) az utolsó pogány történetíró.
A görög történetíró Anasztasziosz bizánci császár kortársa volt, és a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni évtizedekben élt a keresztény Konstantinápolyban, a Keletrómai Birodalom fővárosában, ahol több magas hivatalt is viselt, előbb kincstárnokként (advocatus fisci), majd a császár - valószínűleg pénzügyi - tanácsadójaként (comes consistorianus) tevékenykedett. Műve, a hat könyvből álló, valamikor 498 és 518 között megírt, ógörög nyelvű Új történet (Historia nea) töredékesen ugyan, de fennmaradt. A Római Birodalom császárainak történetét meséli el 410 nyaráig. A 270-ig történt eseményeket csak vázlatosan, a többit részletesebben tárgyalja.
Zószimosz munkájának bevallott célja a Római Birodalom hanyatlásának bemutatása volt:
"Ahogy Polybiosz elmesélte, miképp tett szert Róma rövid idő alatt egy hatalmas birodalomra, úgy az én célom bemutatni a másik oldalt, azokat a visszásságokat, amelyek a birodalom elvesztéséhez vezettek." (Zós. 1.57.)
A pogány történetíró a római világbirodalom hanyatlásának okát az ősöktől öröklött hit elhanyagolásában látta:
"Áldozzál te is így. Adjál Hérának üszőt, szép
fénylő szőrű állatot, azt kap Phoibos Apollón
is, Létó fia, kit másként Napnak nevez oly sok
nép. Paiánok hangjaival teljen meg a szentély,
és latinul zengjék dalukat fiaink meg a lányok isteneinknek.
(...)
Emlékezz minderre örökké, el ne feledjed,
így lesz mind a tiéd Ítália földje, s igádba
Zószimosz fő forrása a 238 és 270 közötti események tárgyalásánál Publiosz Herenniosz Dexipposz, a 270 és 404 közötti események feldolgozásánál Szardiszi Eunapiosz, míg az utolsó könyveiben, 410-ig Olympiodóroszt használja.