Krétai Szent András
A mai világban a Krétai Szent András a társadalom különböző szektorai számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A Krétai Szent András hatása több területen is megmutatkozott, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és a gazdaságot is. Tagadhatatlan, hogy a Krétai Szent András mély vitát váltott ki, és nagy érdeklődést váltott ki világszerte. Ebben a cikkben a Krétai Szent András-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak hatását különböző kontextusokban és a mai relevanciáját.
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
| Krétai Szent András | |
.jpg) | |
| Születése | |
| 660 Damaszkusz | |
| Halála | |
| 740. július 4. (79-80 évesen) Mitilíni | |
| Tisztelete | |
| Ünnepnapja | július 4. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krétai Szent András témájú médiaállományokat. | |
Krétai Szent András (ógörögül: Ἀνδρέας Κρήτης), (650/660 körül – 712/740. július 4.) középkori bizánci himnuszköltő.
Damaszkuszban született, és Jeruzsálem városában lépett be egy kolostorba. Később Krétán lett püspök. Himnuszköltőként nevezetes, őt tartják az úgynevezett bizánci kánon megteremtőjének. Leghíresebb műve a Nagy kánon, egy 250 versszakból álló hosszú bűnbánati költemény.
Művei magyarul
- Nagy kánon (részletek) INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 465–471 p
Források
- Kapitánffy István – Caruha Vangelió – Szabó Kálmán: A bizánci és az újgörög irodalom története, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-282-093-2, 80–81 p
