Andokidész (szónok)
A Andokidész (szónok) probléma napjaink egyik legfontosabb kérdése. Hatása a társadalom különböző aspektusait fedi le, a gazdaságtól a politikáig, beleértve a kultúrát és a technológiát is. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Andokidész (szónok)-et, feltárva eredetét, időbeli alakulását és a különböző területekre gyakorolt hatását. Ezenkívül közelebbről megvizsgáljuk a Andokidész (szónok) körüli vitákat és vitákat, valamint ennek a jelenségnek a jövőbeni lehetséges következményeit. Ezzel a részletes elemzéssel azt reméljük, hogy teljes és gazdag perspektívát nyújtunk a Andokidész (szónok)-ről, lehetővé téve az olvasó számára, hogy jobban megértse annak jelentőségét a mai világban.
| Andokidész | |
| Élete | |
| Született | i. e. 440 Athén, klasszikus Athén |
| Elhunyt | i. e. 391 (48-49 évesen) Athén, klasszikus Athén |
| Nemzetiség | görög |
| Szülei | Leogoras |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | szónoki beszéd |
| Fontosabb művei | Beszédek |
Andokidész (ógörögül: Ἀνδοκίδης, latinul: Andocides), (i. e. 440 körül – i. e. 391) ókori görög szónok, az úgynevezett tíz attikai szónok egyike.
Leogarosz fiaként született Athénben. Előkelő családja volt, maga pedig egész életében inkább gyakorlati államférfiként és kereskedőként működött, kevésbé szónokként. Még fiatalkorában belekeveredett az Alkibiadész-féle herma-csonkítók perébe, amelyben a bűnösök megnevezésével helyes nyomra vezette a bíróságot. Hitelt nem érdemlő tudósítás szerint édesapja és testvérei ellen is terhelő vallomást tett, de aztán megmentette őket a gyanútól. Andokidész felmentették, de mivel egy – őt névleg nem említő – néphatározat atimiával (jogvesztéssel) fenyegette, eltávozott hazájából. Több évet töltött Makedóniában és Cipruson, ahol kereskedelmi vállalkozásokkal szerzett vagyont magának, és csak i. e. 411 tavaszán tért vissza Athénbe. Ott a négyszáz zsarnok uralma alatt börtönbe került, majd megszabadulva ismét külföldön végzett kereskedelmi tevékenységet. I. e. 407-ben ismét Athénba visszatérve, elmondta beszédét Visszatérése ügyében – sikertelenül. Harmadszor is elhagyta Athént, és csak a harminc zsarnok bukása után, i. e. 402 körül tért ismét haza. Ettől kezdve újra nyilvánosan is szerepelt, és i. e. 399 végén az újabb vádaskodások elleni alkalommal a Müszteriumokról című beszédével fényes diadalt aratott. I. e. 392-ben spártai követségbe ment a tervezett béke ügyében, de ezért a szerepléséért – életrajzírója kétséges tudósítása szerint – ismét számkivetették. Mindössze négy teljes beszéde – köztük három valódi – maradt fenn, amelyekben egyszerű, mesterkéletlen, díszítetlen szónoknak bizonyul.
Források
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904. Andocides
