Ma a Homokszentgyörgy-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az elmúlt években egyre aktuálisabbá vált. A Homokszentgyörgy eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig számos tanulmány és kutatás tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék mindennapi életünkre gyakorolt hatását. A legtechnikaibb aspektusaitól kezdve az érzelmi vonatkozásaiig a Homokszentgyörgy olyan téma, amely szakértők és rajongók érdeklődését egyaránt felkeltette. Ebben a cikkben a Homokszentgyörgy különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, a történetétől a mai szerepéig, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk erre a jelenségre, és átfogó perspektívát kínáljunk annak fontosságáról és relevanciájáról modern világunkban.
Homokszentgyörgy | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Barcsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Czinke János (független) | ||
Irányítószám | 7537 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 938 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 21,62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 49,64 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 07′ 04″, k. h. 17° 34′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 04″, k. h. 17° 34′ 32″ | |||
Homokszentgyörgy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Homokszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Homokszentgyörgy község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
A megye déli részén fekszik, a Lad-Barcs közti 6623-as út mentén, Barcstól bő húsz kilométerre északra, Lad és Szulok között.
Nevét 1425-ben említették először írásos formában. Az 1536. évi adólajstrom pedig Kálmáncseh és Öszpöte között sorolta fel. 1583-ban Ungnád Kristóf, 1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtokaként volt említve. Az 1565-66. évi török kincstári fejadólajstromban Musa-Szent-György néven található, mely 30 házból állt. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági tizedjegyzéke szerint Szent György várához tartozott.
1676-ban Széchenyi György kalocsai érsek kapta adományul Lipót királytól. Az 1715 évi összeíráskor 10 háztartást írtak benne össze.
Az 1715-1733. évi összeírás már a Széchényi családot említette birtokosaként és később is a Széchényieké volt.
1863-ban egy nagy tűzvész alkalmával a község fele leégett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1154 | 1131 | 1108 | 958 | 930 | 938 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68,1%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (31,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 6,5%, felekezet nélküli 9,7% (34,2% nem nyilatkozott).