Napjainkra a Rinyakovácsi általános érdeklődésre számot tartó témává vált a társadalomban. Az embereket egyre inkább érdekli, hogy többet megtudjanak a Rinyakovácsi-ről, és arról, hogy az hogyan befolyásolja mindennapi életüket. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Rinyakovácsi fontosabbá vált különböző területeken, a politikától a gazdaságig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Rinyakovácsi-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve mindennapi életünkre gyakorolt hatásait és következményeit.
Rinyakovácsi | |||
Rinyakovácsi ház a szennai skanzenben | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Balogh Géza (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 7527 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 177 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 16,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 17′ 03″, k. h. 17° 35′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 03″, k. h. 17° 35′ 51″ | |||
Rinyakovácsi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rinyakovácsi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rinyakovácsi község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Nagyatádtól északkeletre, Jákó, Gige és Csököly közt fekszik, közigazgatási területén áthalad a Nagybajom-Kadarkút közti 6618-as út, de központja csak az abból nyugat felé kiágazó 66 154-es számú mellékúton érhető el.
Rinyakovácsi nevét a 14. század elején említették először az oklevelek, neve 1332-1337 között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, mely szerint már plébániája is volt. 1421-ben Illyemindszenti János itteni birtokait Zsigmond királytól a Tamási család nyerte adományul. 1448-ban Kowaczy módon írva említették az oklevelekben, az Ellyevölgyiek birtokaként, majd 1536-ban a Fórys család és Ellyewelgyi László birtoka volt, 1550-ben pedig Alya Mátyás és Fórys Miklós voltak a földesurai. Az 1554 évi adólajstromban – már Kovácsi írásmóddal – csak 4 házzal írták össze, 1571-ben pedig 5 házzal, majd a 16. század végén elpusztult és csak 1720-ban kezdett újból benépesülni, és mint puszta Gigéhez tartozott. 1726-tól a herczeg Esterházyaké volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.
1910-ben 335 magyar lakosa volt. Ebből 83 római katolikus, 244 református, 6 izraelita volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 154 | 158 | 175 | 182 | 184 | 177 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 34,5% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,7%, református 6,8%, felekezet nélküli 6,1% (7,4% nem nyilatkozott).