Mai cikkünkben szeretnénk elmélyülni a Csurgónagymarton-ben, egy olyan témában, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és amely többféleképpen hatott a társadalomra. A Csurgónagymarton nagy érdeklődést váltott ki mind a szakértők, mind a nagyközönség körében, vitákat és elmélkedéseket vált ki a tudománytól és a technológiától a politikáig és a kultúráig különböző területeken. A cikkben végig fogjuk vizsgálni a Csurgónagymarton-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak fontosságát, következményeit és az általa jelentett kihívásokat. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Csurgónagymarton hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolja a jelenlegi társadalmi dinamikát. Ne hagyja ki ezt a teljes elemzést, amely rávilágít egy olyan jelenségre, amely továbbra is lenyűgözi és hatással van a társadalomra.
Csurgónagymarton | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Csurgói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kiss Ferenc (független) | ||
Irányítószám | 8840 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 165 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 10,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,82 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 17′ 46″, k. h. 17° 04′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 46″, k. h. 17° 04′ 50″ | |||
Csurgónagymarton weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csurgónagymarton témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csurgónagymarton község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Csurgó várostól 4 kilométerre északra, erdővel borított dombok között fekszik.
Nevével először 1367-ben keltezett okiratban találkozhatunk a vránai perjelség birtokai között.
1472-ben Kisfaludi János nyerte adományul, Kisújlak-pusztával együtt. 1536-ban Drághy Miklós, 1550-ben Török József, 1598-99-ben Zrinyi György és 1626-ban és 1660-ban is a Zrinyi család birtoka volt. 1715-ben 10 háztartását írták össze és ekkor őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt itt a birtokos. 1733-ban és 1767-ben Festetics Kristóf, később herczeg Festetics Tassiló volt itt a nagyobb birtokos.
A 18. századtól a református gyülekezetről találhatunk adatokat. Ma műemléki védelem alatt álló templomát 1841-ben szentelték fel és pár éve újították fel. A falu legszebb épülete az 1995-ben átadott közösségi ház. A településhez tartozik Ágneslak, az ország egyik legszebb arborétuma. A 30 hektáros terület egy félsziget, melyet halastavak vesznek körül. 1920-25 között Metzly Kamill mintegy száz fafajt telepített ide. Nevét Inkey Pál feleségéről, Stankowszky Ágnesről kapta. Az egykori erdészlak ma vadászház. A községben 2007-ben 152 fő élt és összesen 84 lakás volt.
A településen 2013. február 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester lemondása miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 154 | 152 | 154 | 162 | 142 | 165 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52%, református 30,4%, evangélikus 8,1%, felekezet nélküli 3,4% (4,7% nem nyilatkozott).