Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Varászló-et, egy olyan témát, amely különböző tudományágak figyelmét felkeltette, és amely nagy érdeklődést vált ki a mai társadalomban. A Varászló olyan téma, amelyről régóta vita és tanulmányozás folyik, és relevanciája ma is nyilvánvaló. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Varászló különböző aspektusait, az eredetétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Annak érdekében, hogy teljes képet adjunk a Varászló-ről, elemezzük pozitív és negatív aspektusait, valamint lehetséges következményeit személyes, társadalmi és globális szinten. Ezenkívül kiemeljük a Varászló-hez kapcsolódó legújabb kutatásokat, azzal a céllal, hogy naprakész képet adjunk erről a folyamatosan fejlődő témáról.
Varászló | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Somogy |
Járás | Marcali |
Jogállás | község |
Polgármester | Bata Gábor (független) |
Irányítószám | 8723 |
Körzethívószám | 85 |
Népesség | |
Teljes népesség | 136 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 11,83 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 12,76 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 26′ 06″, k. h. 17° 12′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 06″, k. h. 17° 12′ 57″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Varászló témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Varászló község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
A megye nyugati peremén fekszik, a Nemesdéd-Miháld közti 6817-es út mentén; nyugati szomszédja, Pat már Zala vármegye Nagykanizsai járásához tartozik. Keleti szomszédja Nemesdéd település.
Nevét 1278-ban Warazlou alakban említették először. 1417-ben már részben a Kanizsai család birtoka volt. Ekkor Kanizsai Miklós özvegye a Radóiaktól és Szentpáli Varászló Miklóstól szerzett itt birtokrészeket. Ugyanakkor a szentpéteri pálosok egy malmot kaptak a Kanizsai családtól. 1445-ben egy részét Bakonoki Török László szerezte meg. 1449-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szécsényi családok voltak itt birtokosok. 1486-ban Mátyás királytól nyerte adományul tolnai Bornemissza János alkincstartó. 1536-ban Szanthay János özvegye, 1550-ben Alya Benedek volt a földesura.
1701-1703-ban már csak puszta, és Rapoli Miklós birtoka volt. 1726-ban és 1733-ban Festetics Kristófé volt. 1776-ban Vrancsics Pál ezredes, Tahy Imre és Baranyay Imre özvegyének birtoka. Az 1835-1844. években Boronkay Béla és Vrancsics Pál, 1856-ban pedig gróf Zichy Károly, a 20. század elején pedig gróf Zichy Béla itt a nagyobb birtokos.
A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert az öt (kivétel nélkül független) jelölt közül Bata Gábor és Kuti Lászlóné is 45-45 érvényes szavazatot szerzett, ezáltal szavazategyenlőség alakult ki az első helyen. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2011. január 16-án tartották meg, ezen már csak az őszi holtversenyben részes két polgármesterjelölt indult el, és 17 szavazatnyi különbséggel Kuti Lászlóné nyerte el a polgármesteri posztot.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 153 | 159 | 155 | 135 | 130 | 136 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 5,4% németnek mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,6%, református 2,7%, evangélikus 7,5%, felekezeten kívüli 3,4% (6,8% nem nyilatkozott).