Ebben a cikkben elmélyülünk a Ráksi lenyűgöző világában, feltárva eredetét, hatását és relevanciáját a mai társadalomban. Az első megnyilvánulásaitól a különböző területekre gyakorolt hatásáig a Ráksi kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, felébresztette az érdeklődést és szenvedélyes vitákat váltott ki. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül áttekintjük a Ráksi számos aspektusát, megvizsgálva annak időbeli alakulását és a jelenkori világ alakításában betöltött szerepét. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezés és megértés útján, miközben megfejtjük a Ráksi titkait és csodáit.
Ráksi | |||
Római katolikus Szent Bertalan-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gáspár Tamás (független) | ||
Irányítószám | 7464 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 405 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 27,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 31′ 01″, k. h. 17° 55′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 01″, k. h. 17° 55′ 09″ | |||
Ráksi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráksi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ráksi egy község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Igaltól délre, Szentgáloskér, Igal és Magyaratád közt fekszik; észak-déli irányban a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út halad rajta keresztül, nyugati irányban, Mernye felé a 6513-as út indul innen. Szántódtól, a Balaton partjától 40 kilométerre fekszik, míg Kaposvártól körülbelül 24 kilométerre. Budapesttől való távolsága légvonalban 140 kilométer, közúton 160 kilométer, ez autóval legalább 2–2,5 órás utazást jelent.
154-172 méter magasan fekszik, főutcája észak-déli irányban nyúlik el, míg mellékutcái erre merőlegesen húzódnak. Mezőgazdasági területek határolják, amiknek egy része gabona-, illetve cukorrépa-termelőterület, kisebb részben szőlő. A falu keleti részén található egy tó is, amit horgásztóként hasznosítottak. Nyugati határát labdarúgópálya zárja, egyben az aszfaltozott út is itt ér véget.
Ráksi Árpád-kori település. Nevét már 1272-ben említették az oklevelek villa Rakusi alakban írva, mint a nyúlszigeti apáczák birtokát. 1398-ban Rakossy, a 15. században Raxi alakban írták. 1429-ben már plebániája is említve volt. 1536-ban Dombai János, 1550-ben Dersfi Farkas volt a birtokosa. 1563-ban a török kincstári fejadólajstrom szerint 12, az 1573-ban és 1580-ban pedig 18 házból állt. Az 1660 évi dézsmaváltság-jegyzék szerint a veszprémi püspökség birtokában volt. Az 1715 évi összeírásban már csak puszta, ekkor a gróf Batthyány családé, de később már a veszprémi püspökség birtoka volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 797 lakosából 722 magyar, 74 német volt. Ebből 674 római katolikus, 31 református, 81 evangélikus volt.
A településen 2001. január 7-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester (összeférhetetlenség okán benyújtott) lemondása miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 443 | 426 | 419 | 408 | 414 | 405 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 1,8% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 4,4%, evangélikus 4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 4,7% (28,2% nem nyilatkozott).