A következő cikkben megvizsgáljuk, hogy a Kaposkeresztúr milyen hatással volt a mai társadalom különböző aspektusaira. A Kaposkeresztúr eredetétől napjainkig a kutatók, szakértők és a nagyközönség érdeklődésének témája volt. Ebben a cikkben elemezzük a Kaposkeresztúr-hez kapcsolódó különböző perspektívákat, valamint a technológia, a kultúra, a politika és a gazdaság területén gyakorolt következményeit. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Kaposkeresztúr hogyan befolyásolta és változtatta meg interakciónk, kommunikációnk és navigációnk módját a mai világban. Kétségtelen, hogy a Kaposkeresztúr jelentős nyomot hagyott társadalmunkban, és továbbra is releváns téma lesz a jövőben is.
Kaposkeresztúr | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Budánné Simonfalvi Katalin (független) | ||
Irányítószám | 7258 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 321 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 17,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 19′ 54″, k. h. 17° 57′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 54″, k. h. 17° 57′ 56″ | |||
Kaposkeresztúr weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposkeresztúr témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kaposkeresztúr község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kaposvártól keletre, Kaposhomok és Kiskeresztúr között fekvő település. Közigazgatási területének déli szélét érinti a 66-os főút is, de lakott területei attól messze északkeletre találhatók; központja csak a 61-es főútból Baténál délre kiágazó mellékúton érhető el. Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.
E település azonos azzal a Szent-Kereszt nevű községgel, amely a középkorban a pannonhalmi apátság birtoka volt.
Nevét 1328-ban említették először az oklevelek, ekkor a zselicszentjakabi apát és a Dersfiak nyerték cserébe a pannonhalmi apáttól, 1364-ben azonban visszakerült a pannonhalmi apátság birtokába, miután Siegfried pannonhalmi apát 1358-ban azt állította, hogy még Szent István király adományozta azt az apátságnak. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott, és innen Szent Keresztről származott az 1463-as oklevélben szereplő Keresztúri Pál tolnavármegyei királyi ember is. Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben Csobánc várához tartozónak írták. Az 1700-1702. évekbeli összeírás szerint az egyik Keresztúr a Balogh család birtoka, a másik pedig Jankovics Istváné volt. 1715-ben csak 7 háztartást írtak benne össze és ekkor Jankovics István birtoka volt, majd 1726-ban a birtok egyik fele Jankovics Istváné, a másik fele pedig Csoknyay Péteré és Ansfelder Pálé volt, 1733-ban pedig a fele Jankovics István, fele pedig Gyulai Gaal Gábor birtoka volt. 1757-ben Niczky Kristóf és Gaal Gábor birtoka, 1776-ban azonban már az egész helység a gróf Niczky családé volt. A 19. század elején gróf Hugonnay Hugóé, akinek birtokai 1848 után Gyulai Gaal István kezére kerültek, majd az 1900-as évek elején özvegy Kund Béláné Gyulai Gaal Irma volt itt a nagyobb birtokos.
1843-ban egy nagy tűzvészben majdnem az egész község leégett.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 1107 lakosából 1075 magyar volt. Ebből 1086 római katolikus, 16 izraelita volt.
A régi temető helyén állítólag egy kolostor állt, amely a vöröskeresztes barátoké volt.
A településhez tartozott: Rákó-puszta, melynek régi neve Hugomér volt, valamint Teke, vagy Tékes-puszta és Pusztamező-telep is.
Rákó-puszta azelőtt Hugomér név alatt volt ismeretes. 1835-ben még önálló jobbágyfalu volt, 130 lakossal és a herceg Esterházy családé, majd 1856-ban már Gyulai Gaal István birtokának írták.
Tékes-puszta 1701-1703 között Balogh András, 1726-ban Jankovics István, Csoknyay Péter és Ansfelder Pál birtokaként volt említve.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 342 | 341 | 339 | 314 | 316 | 321 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 18,8% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 1,3% németnek, 1% románnak mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85%, református 1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 6,7% (6,7% nem nyilatkozott).