A mai világban a Mosdós olyan téma, amely az élet minden területéről felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra, a mindennapi életre és a kultúrára jelentős hatással bíró Mosdós ma a beszéd döntő témájává vált. A kommunikációs módra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Mosdós szenvedélyes vitákat és eltérő véleményeket váltott ki. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mosdós életünkre gyakorolt hatását, megvizsgálva személyes, társadalmi és globális szintű következményeit.
Mosdós | |||
A Pallavicini-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Keresztes József (Fidesz) | ||
Irányítószám | 7257 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 848 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 55,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,95 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 21′ 30″, k. h. 17° 59′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 30″, k. h. 17° 59′ 09″ | |||
Mosdós weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosdós témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mosdós község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Mosdós község a Kaposvártól 17 km-re keletre, a külső somogyi dombság lejtőjén, a 61-es főút mellett fekszik. Határát a Kapos szeli át, rétekkel, erdőkkel, szőlőkkel tarkított táj öleli. Kitűnő buszközlekedése van. Bár közvetlenül a település mellett halad el a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, vasútállomás csak a két szomszéd falunál, Baténál és Nagyberkinél van. A községhez tartozik Gázlópuszta, Sárkánypuszta és Jajvölgytelep is.
Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.
Mosdós már az ókorban is lakott volt. Erre utal a falu határában feltárt kelta telep is. A falu történetét a 16. század elejéről ismerjük. Az 1550 évi adólajstrom szerint ekkor Pető János volt a birtokosa. Az 1563 évi török kincstári adólajstromban 11, az 1573-1574 évi török defterben 17 házzal van felvéve. Az 1660 évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint Csobánc várához tartozott. Az 1700-1703 közötti években a Balogh család és Jankovics István birtoka volt. A falu a 17. században elpusztult, az 1715 évi összeírás adatai szerint „csak egy év óta települt”.
A falu az elnéptelenedése előtt a Szálláson élt, ami ma szántóföld. A visszatelepítés után, 1732-ben iskolát alapított a katolikus egyház. A Vigadó-hegyen lévő kápolnát 1779-ben építették. A falu mai templomát 1832-ben építették. Gróf Pallavicini Ede 1892-ben épített itt magának kastélyt, amiben ma szanatórium működik.
A településen 1996. augusztus 4-én időközi polgármester-választás zajlott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 973 | 960 | 931 | 903 | 847 | 848 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,8% németnek, 1,3% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 6%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 13,9% (15,4% nem nyilatkozott).