Mára a Kaposújlak a társadalom különböző területein nagy érdeklődésre számot tartó és fontos témává vált. Hatása és hatóköre egyre nyilvánvalóbbá válik mindennapi életünkben, vitákat, tanulmányokat és kutatásokat generálva, amelyek célja, hogy jobban megértsék hatását. Megjelenése óta a Kaposújlak minden korosztálytól és szakmától függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, és kulcsfontosságú vitaponttá vált családi összejöveteleken, kávézós beszélgetéseken és még tudományos körökben is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kaposújlak néhány legfontosabb vonatkozását és annak mai fontosságát, valamint a jövőbeni lehetséges következményeit.
Kaposújlak | |||
Somssich-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Csabai Tamás (független) | ||
Jegyző | Dr. Mészáros Renáta | ||
Irányítószám | 7522 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 729 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 81,19 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 22′ 02″, k. h. 17° 43′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 02″, k. h. 17° 43′ 47″ | |||
Kaposújlak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposújlak témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kaposújlak község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
A megyeszékhelytől alig 5 kilométerre található falut a Kapos folyó szeli ketté. A községen kelet–nyugat irányban halad keresztül a 610-es számú főút és a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, amelyek jó közlekedési lehetőséget nyújtanak az itt élők számára. Kitűnő adottságainak köszönhetően repülőtérrel is rendelkezik. Szomszédos települései: nyugaton Kaposmérő, amely egy mellékúton kapcsolódik az északra fekvő Hetes és Juta falvakhoz, keleten Kaposvár határolja. A falu déli részén emelkedik a Zselic, amelynek erősen agyagos földjét erdők és szőlők borítják.
Kaposújlak négy falurészből áll: a legrégebbi az úgynevezett belső falu, a második a község melletti dombon található Szarkavár, nevét feltehetően az itt állt Szarkaberki településről kaphatta. A harmadik rész az 1848 után, a negyedik az 1945-ös földosztást követően alakult ki. Jelenleg két új utca is nyílt a nyugati részen, ahol modern építésű családi házak és még beépítetlen telkek találhatók. A község infrastruktúrájának és központi szerepének köszönhetően kitűnő helyet nyújt a vállalkozások számára. A főút két oldalán egymás mellett épülnek a helyieket is foglalkoztató cégek, vállalatok.
A község mai területén a késői rézkorból, a bronzkorból és a vaskor kezdeti szakaszából származó leleteket, valamint népvándorláskori településnyomok (lakógödrök) nyomait találták meg.
Kaposújlak (akkor: Újlak) neve először 1276-ban jelent meg a honfoglaló Bő nemzetség birtokai között. Nevének eredetére két magyarázat létezik: vagy a földbirtokos család, az Újlakiak nevéből származik, vagy a ma Kaposvár területén található Ólaki-dűlő lakossága vándorolt át ide, és ezért nevezték el Újlaknak. Az 1536. évi adólajstromban neve Wylak alakban fordult elő. A 15. század közepén Újlaki Lőrinc vára állt a szarkavári dombon, mely a török megszállás alatt elpusztult. Az 1536. évi adólajstromban neve Wylak alakban írva fordult elő. 1598–99-ben Tahy István volt a földesura. Az 1600. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Csobánc várának tartozéka volt. 1678-ban Jankovics Péter itteni birtokait elzálogosította Matula Péter kapronczai vajdának. 1715-ben 12 háztartást írtak benne össze s ekkor az Igmándy családé, 1726–33-ban Jankovics Istváné volt. 1767-ben báró Pongrácz János özvegye, szül. Jankovics Krisztina, volt az ura. E házasság révén a falu a báró Pongrácz család birtokába került. Az utóbbitól 1824-ben gróf Somssich Pongrácz vette meg.
Portáinak száma a 16. és 17. században 5 és 12 között váltakozott, az 1784 és 1787 közötti népszámlálás során már 257-en éltek Újlakon.
1945-ben 750 hold szántó, rét, legelő és szőlő került kiosztásra. A település 1951-ig a Kaposmérő székhelyű körjegyzőség részét képezte, de ekkor megalakult önálló tanácsa. 1960-ban alakult meg a helyi termelőszövetkezet, ez 1964-ben egyesült a mérőivel. 1966-ban a falu ismét társközség lett. Eltartóképessége az 1950-es években nagy mértékben visszaesett, amikor pedig az 1970-es években megszűnt az iskola, mélypontra jutott. Az 1990-es rendszerváltás során ismét önállóvá vált a település, és gyors fejlődésnek is indult: bevezették a gázt, járdákat és kerékpárutat építettek, az ökumenikus haranglábon kívül pedig felújítottak több közintézményt és a villamosenergia-szolgáltatást is. 2000 után a nyugati faluszélen az addigi mezőgazdasági terület helyén két új utcát nyitva közművesített építési telkeket hoztak létre, amelyek a következő években be is épültek házakkal. 2008-ban épült meg a katolikus templom, 2014-ben pedig kibővítették és felújították a művelődési házat.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 748 | 745 | 737 | 748 | 731 | 729 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% németnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 6,5%, evangélikus 0,8%, felekezet nélküli 16,7% (29,7% nem nyilatkozott).