A mai világban a Inke olyan kérdés, amely egyre fontosabbá és hangsúlyosabbá vált a társadalomban. Az idő múlásával a Inke-nek sikerült megragadnia az emberek széles körének figyelmét és érdeklődését, akik ebben a témában lehetőséget látnak új ötletek felfedezésére, vélemények megvitatására és tapasztalatok megosztására. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből a Inke a gondolatok és elképzelések sokféleségének találkozási pontjának bizonyult, elősegítve a párbeszédet és a kölcsönös gazdagodást. Ebben az összefüggésben elengedhetetlen, hogy a Inke-et mélyrehatóbban és átgondoltabban kezeljük, hogy megértsük mindennapi életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását.
Inke | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Csurgói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Rózsa Sándor (független) | ||
Irányítószám | 8724 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1084 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 22,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 51,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 23′ 33″, k. h. 17° 11′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 33″, k. h. 17° 11′ 30″ | |||
Inke weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Inke témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Inke község Somogy vármegye Csurgói járásában.
A település Nagykanizsa városától 25 kilométerre délre fekszik, az ezen a szakaszon majdnem pontosan kelet-nyugati irányban haladó 61-es főút mellett. Legközelebbi szomszédai kelet felől Vése, nyugat felől Iharosberény; északi szomszédai Pat, Varászló és Nemesdéd, dél felől a legközelebbi település Kaszó.
Az írásos dokumentumok először 1279-ben említik. a falu neve a középkori oklevelekben a gyakori birtokosváltás miatt többször is szerepel. Lakossága a 16. században áttért a protestáns hitre, de az ellenreformáció és a betelepítések következtében megnőtt a római katolikus vallásúak száma. A mai község Inkeyantalfával egyesült, ez utóbbi falu a nevét Inkey Antalról kapta, aki 1855-ben telepítette be.
A helybeliek azt remélik, hogy az alvárpusztai feltárások nyomán török kori leletek, a fazekasdencsi feltárások eredményeként pedig egy középkori templom és fazekasműhely múltidéző maradványai is gazdagíthatják majd az inkei látnivalókat. Fazekasdencsen még a II. világháború végét követően is állt egy vízimalom, melynek utolsó molnárja Bereczk Károly volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1233 | 1181 | 1164 | 1133 | 1106 | 1084 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,1%, református 10,3%, evangélikus 2,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 2% (20,6% nem nyilatkozott).
A Jézus szíve plébánia korábban a Veszprémi egyházmegye része volt, az egyházmegye 1993-as kettébontása, a Kaposvári egyházmegye megalapítása óta az utóbbi egyházmegye csurgói esperesi kerületéhez tartozik. Az inkei templom építészeti értéke miatt helyi védelem alatt áll.