A mai világban a I. Benedek pápa olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A kezdetektől napjainkig a I. Benedek pápa hivatkozási pont és vita különböző területeken, a politikától a kultúráig. Hatása olyan mértékű volt, hogy kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és jelentősége a mai napig tart. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a I. Benedek pápa különböző aspektusait, a legvitatottabb aspektusaitól a pozitív hozzájárulásokig. Elemezzük a hatását a különböző területeken, és azt, hogy hogyan formálta azt a világot, amelyben élünk. Kétségtelen, hogy a I. Benedek pápa továbbra is nagy jelentőségű téma, és tanulmányozása elengedhetetlen a mai társadalom megértéséhez.
I. Benedek pápa | |||||
a katolikus egyház vezetője | |||||
Született | ? Róma | ||||
Megválasztása | 575. június 2. | ||||
Pontifikátusának vége | 579. július 30. | ||||
Elhunyt | 579. július 30. Róma | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Benedek pápa témájú médiaállományokat. |
I. Benedek (latinul: Benedictus), (? – 579. július 30.) léphetett a történelemben 62.-ként a pápai trónra 575. június 2-től haláláig. Zavaros időszakban töltötte be hivatalát. Politikai kudarcai mellett nem járt sikerrel jótékonykodása sem. A longobárd támadások felőrölték pontifikátusának minden pillanatát.
Rómában született, apját Bonifatiusnak hívták. A papi hivatást választotta, ahol hamarosan diakónusi tisztségbe került. A longobárdok még Itáliát dúlták hadaikkal, amikor Benedek elődje 574-ben meghalt. A nehézkes közlekedés miatt a pápaválasztás után majdnem 11 hónappal érkezett meg a bizánci császár megerősítése. Így 575. június 2-án szentelték fel a keresztény egyház vezetőjének.
A bő 4 éven át tartó pontifikátus alatt Benedek legfőbb célja volt, hogy a lakosságot megpróbálja ellátni élelemmel és ruhával, azonban ez egyre nehezebb feladat volt, ahogy a longobárdok közeledtek Rómához. Másrészt megpróbálta felvenni a kapcsolatot az új hódítók vezetőivel, de azok elutasították a tárgyalást. Így maradt az egyetlen politikai szövetségesbe vetett remény, Bizánc segítségét kérte a pápa. De a császár nem akart segíteni a városon, épp elég volt a birodalomnak saját erőit karban tartani.
Pontifikátusáról szinte alig maradtak fenn adatok. Mindössze egy birtokadományozásról vannak értesüléseink Benedek pontifikátusából. Eszerint a Massa Venerist, egy Minturnae közelében fekvő területet ajándékozott István apátnak. Ezen felül egy papfelszentelés emlékei is megőrződtek. 50 papot, 21 püspököt és 3 diakónust (köztük a későbbi Gergely pápát) szentelt fel egyik év decemberében.
A közeledő ellenség elől a vidék lakói nagy tömegekben menekültek be Róma falai mögé. A zsúfoltság hamar éhínséget és járványokat szült, amelyen bármennyire is igyekezett, nem tudott úrrá lenni Benedek. Végül a longobárdok 579-ben megostromolták Rómát. A csatában lelte halálát a pápa is. Hamvait a Szent Péter-bazilikában helyezték örök nyugalomra.
Előző pápa: III. János |
|
Következő pápa: II. Pelágiusz |