VII. János pápa

Ebben a cikkben a VII. János pápa-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, és megvizsgáljuk annak fontosságát és relevanciáját ma. A VII. János pápa már régóta érdeklődés és vita tárgya, és elengedhetetlen a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásának megértéséhez. Ezeken az oldalakon elemezzük a VII. János pápa különböző aspektusait, és alaposan megvizsgáljuk jelenlegi társadalmunkra gyakorolt ​​hatásait. A keletkezésétől az idő múlásával kialakuló fejlődéséig egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a VII. János pápa szerepét a mindennapi életünkben.

VII. János pápa
a katolikus egyház vezetője

Született?
Rossano
Beiktatása705. március 1.
Pontifikátusának
vége
707. október 18.
Elhunyt707. október 18.
Róma
Előző pápa
Következő pápa
VI. János
Sziszinniusz
A Wikimédia Commons tartalmaz VII. János pápa témájú médiaállományokat.

VII. János (latinul: Ioannes), (?, Görögország vagy Rossano707. október 18., Róma) volt a történelemben a 86. egyházfő 705. március 1-től. Kortársai az ékes szólás, a tudományok és a kegyesség nagy emberének tartották Jánost. Azonban mindezen erények mellett, ha cselekedni kellett, igen félénknek mutatkozott, olyannak, aki szereti a békét, és kerüli a vitát. Ez bő kétéves pontifikátusa alatt jó viszonyhoz vezetett a longobárdokkal, de félreértéseket szült a konstantinápolyi udvarban.

Életrajza

A bizánci befolyásoltság idején nem meglepő, hogy János is görög származású volt. Gazdag családból származott. Anyját Blattának, apját Platónnak hívták. Ez utóbbi jelentős építkezéseket vállalt el. Így Platón nevéhez kötődik a római császári palota felújítása is. Ebben az időben az egész család Rómában élt. Ekkor került közel János a római egyházhoz. Évek múltán az egyik legjelentősebb pápai patrimónium rektora lett a Via Appia mentén. Sikerei révén ismertté vált a klérus körében, és 705. március 1-jén VI. János pápa halála után őt választották meg a keresztény egyház fejének.

Hivatalba iktatása után régi szenvedélyének, az építészetnek hódolt. Apjától sokat tanult és látott gyermekként. Uralkodása alatt rengeteg oltár, templom és egyéb egyházi épület készült el vagy legalább a restaurálást végezték el rajtuk. A Palatinus dombhoz közel építtetett magának egy palotát is, az Episcopiumot. János építkezései közül a mai korban a Régi Szűz Mária-templom a legismertebb. Értékes freskókkal díszítették falait, és a régi templom új oltárokat kapott. Maradványait 1900-ban találták meg. A fennmaradt falképek egyikén maga az építtető pápa is látható még. A Szent Péter-bazilikában szentélyt emeltetett Szűz Mária tiszteletére.

Uralma alatt azonban más dolga is akadt szépérzékének kielégítésén kívül. A 704-ben ismét megkoronázott II. Jusztinianosz császár levélben kérte meg Jánost, hogy fogadja el a 692-ben tartott trullai zsinat döntéseit. Az egyházi gyűlésen több olyan rendeletet is hoztak, amely a római pápák hatalmát korlátozta, ráadásul a zsinaton nem képviselték a nyugati egyház érdekeit. János nem mert nyíltan ellent mondani a császárnak, így aláírása nélkül küldte vissza Konstantinápolyba a dokumentumot.

Jó kapcsolatokat létesített a longobárd uralkodóval, II. Ariperttel, aki egyes egyházi birtokokat ismét átengedett a pápai hivatalnokok irányítása alá. A krónikák szerint Jánosnak sikerült elérnie, hogy az angol klérus megváltoztassa öltözetét. Addig ugyanis Angliában az egyháziak világi ruhát viseltek.

707. október 18-án halt meg. A Szent Péter-bazilika általa épített szentélyében helyezték örök nyugalomra.

Művei

Jegyzetek

  1. a b c d Giovanni (angol nyelven). www2.fiu.edu. . (Hozzáférés: 2011. november 7.)

Források

Kapcsolódó szócikkek


Előző pápa:
VI. János
Római pápa
705707
Vatikán címere
Következő pápa:
Sziszinniusz