Littke Aurél

Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Littke Aurél lenyűgöző világát. Eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig különböző szempontokba fogunk beleásni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét és életünkre gyakorolt ​​hatását. Különböző területeken elemezzük jelentőségét, valamint a témával kapcsolatos szakértői véleményeket. Ezenkívül megvizsgálunk néhány sikertörténetet és kihívást a Littke Aurél kapcsán, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről az izgalmas témáról. Készüljön fel, hogy felfedezzen mindent, amit a Littke Aurél-ről tudni lehet!

Littke Aurél
SzületettLittke Aurél János György
1872. december 31.
Pest
Elhunyt1945. október 31. (72 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
HázastársaPolgár Katalin
(h. 1913–?)
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Littke Aurél (Pest, 1872. december 31.Szeged, 1945. október 31.) magyar földrajztudós, főiskolai tanár és igazgató, szakfordító, ismeretterjesztő író.

Életpályája

Littke János borkereskedő és Pucher Georgina fia. Az egyetem befejezése után, 1902-től a Budapesti Tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanársegéde, 1908-ig Lóczy Lajos asszisztense volt. Ekkor még elsősorban a földrajz történeti részével foglalkozott.

1913-tól a budapesti Állami Polgári Iskolai Tanítóképző Intézet (Pedagógium) földrajzi tanszékén lett oktató. (1918-ban a tanárképzést főiskolai rangra emelték). Tudományos iskolájából olyan kiváló földrajztanárok kerültek ki, mint Kéz Andor (1891–1968), Marjalaki Kiss Lajos, Udvarhelyi Károly.

1913-tól 1919-ig Bátky Zsigmonddal közösen szerkesztette a Földrajzi Közleményeket. 1918-ban Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly geográfusokkal együtt részt vett a béketárgyalások háttéranyagaként készített Magyarország Néprajzi Térképe szerkesztésében.

1928-ban a tanárképzést a fővárosból Szegedre helyezték: a Pedagógium és az Állami Polgári Iskolai Tanítónőképző Intézet (Erzsébet Nőiskola) egyesítésével ott hozták létre az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának elődjét. Littke Aurél a főiskola 1928-ban alapított földrajz tanszékének első tanszékvezetője (1928–1938), 1932-től igazgatója volt, 70 évesen ment nyugdíjba. „Az ostromtól megviselt idegzete és az önvád” következtében 1945-ben öngyilkos lett.

Miután tanítani kezdett, nem sokat publikált, minden erejét a tanításra és az főiskolai munkára fordította. Szakfordítóként kiemelkedő teljesítménye Alfred Hettner német földrajztudós alapvető munkáinak magyarra fordítása, illetve részben átdolgozása.

Felesége Polgár Katalin volt, akit 1913. június 30-án Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.

Munkái

Fordításai

  • Alexander Supan: A fizikai földrajz alapvonalai. Ford. Bátky Zsigmond, Kogutowicz Károly, Littke Aurél (Budapest, 1910)
  • Hettner Alfréd: A leíró földrajz alapvonalai. Ford. Littke Aurél, I–II. kötet, Egyetemi Nyomda, (Budapest, 1925–1926)

Jegyzetek

  1. Littke Aurél, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09546.htm
  2. Születési bejegyzése a Budapest-Terézvárosi római katolikus keresztelési akv. 128/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  3. Littke Aurél (pim.hu, hozzáférés: 2020-09-11)
  4. A Tanszék története (jgypk.hu, hozzáférés: 2020-09-10)
  5. Intézményünkről (A Szegedi Tudományegyetem portálja, jgypk.u-szeged.hu, hozzáférés: 2020-09-10)
  6. Haltenberger Mihály: In memoriam
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 689/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 24.)

Források