Kerkaszabadhegy
Napjainkban a Kerkaszabadhegy olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. A Kerkaszabadhegy évek óta vita és vita tárgya különböző területeken, legyen szó a közpolitikáról, a tudományos világról vagy az emberek mindennapi életéről. A Kerkaszabadhegy fontossága ellenére azonban még mindig sok olyan szempont van, amely kevéssé ismert vagy vitákat generál. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kerkaszabadhegy különböző aspektusait, elemezve a társadalomra gyakorolt hatását, az évek során bekövetkezett fejlődését és a jövőre nézve lehetséges következményeit.
| Kerkaszabadhegy (Stanjevci) | |
 | |
| A kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Péterhegy |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1448 |
| Polgármester | Franc Šlihthuber |
| Irányítószám | 9203 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 186 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 310 m |
| Terület | 6,69 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 48′ 31″, k. h. 16° 10′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 31″, k. h. 16° 10′ 56″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerkaszabadhegy témájú médiaállományokat. | |
Kerkaszabadhegy (korábban Sztanyócz, szlovénül: Stanjevci) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.
Fekvése
Muraszombattól 20 km-re északra, Péterhegytől 1 km-re nyugatra, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Petőházi-patak (Peskovski-potok) mellett fekszik.
Története
1448-ban a Békássy család levéltárában található okiratban említik először "Stanicz" alakban. 1476-ban "Zthanyncz", 1486-ban "Sthanycz", 1495-ben "Zthanycz" néven szerepel a korabeli forrásokban. A petróczi Henczelfi és Kövér családok birtoka volt.
Vályi András szerint " SZTANÓCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Fel. Petróczhoz nem meszsze, és annak filiája; határja is hozzá hasonlító. "
Vas vármegye monográfiája szerint " Szabadhegy, 92 házzal és 499 vend lakossal. Vallásuk ág. ev. és kevés r. kath. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. Lakosai a munkaidőben mint napszámosok, távol vidékekre vándorolnak."
1910-ben 467, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Iskolája 1913-ban épült, első tanítója Kurz Sándor volt. 1919-ig Vas vármegye Muraszombati járásának része volt. Ezt követően Vendvidéki Köztársaság részének nyilvánította és birtokba is vette, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak ítélte oda a trianoni békeszerződés. 1941-ben a magyar hadsereg visszafoglalta, s 1945-ig megtartotta, utána újból Jugoszlávia része lett, egészen 1991-ig. 1962-ben felépült az új péterhegyi iskola, ettől kezdve az itteni gyerekek oda jártak iskolába, a régi iskolát pedig bezárták. A legutolsó adat szerint 2002-ben 195 lakosa volt.
Nevezetességei
- Evangélikus kápolnája 1923-ban épült neogótikus stílusban. 2005-ben renoválták.
- Kulturális emlék az 1913-ban épített régi iskola épülete. 1962-ig működött.
Külső hivatkozások
- Kerkaszabadhegy Péterhegy község hivatalos oldalán
- A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja
- Szlovénia kulturális emlékei
- Slovenia info – Stanjevci
- Kerkaszabadhegy Szlovénia térképén
Források
- III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 367. o. ISBN 963-9257-04-4
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye