Radófa
A mai világban a Radófa nagyon fontos témává vált és sok embert érdekel. A terület szakértőitől a nagyközönségig a Radófa mindenki figyelmét felkeltette a mai társadalomban betöltött jelentősége miatt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Radófa különböző oldalait, a mindennapi életre gyakorolt hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt hatásáig. Reméljük, hogy átfogó elemzésünkkel világos és teljes képet adunk a Radófa-ről, lehetővé téve olvasóink számára, hogy jobban megértsék annak fontosságát és szerepét a mai világban.
| Radófa (Radovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Felsőlendva |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Daniel Kalamar |
| Irányítószám | 9264 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 188 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 271 m |
| Terület | 4,86 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 46′ 47″, k. h. 16° 06′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 47″, k. h. 16° 06′ 27″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radófa témájú médiaállományokat. | |
Radófa (szlovénül: Radovci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.
Fekvése
Muraszombattól 20 km-re északnyugatra, Felsőlendvától 3 km-re délre a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Spunika-patak völgyében fekszik. Főbb részei: Vuča dolina, Koncvenklinovi, Balažinova graba, Sukičova dolina, Drvaričeva ravnina, Sabotinovi, Fertelov rob, Lončarova dolina és Melinova graba.
Története
A település azon 73 falu közé tartozott, melyeket I. Lajos magyar király cserélt el 1365-ben Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Az oklevélben "Ladafalua" néven említik először, a felsőlendvai uradalom része volt. Eredeti neve Ladafalva volt, a Lada a magyar László névváltozata. 1499-ben már "Radachowcz" néven említik. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és egészen a 19. század közepéig a család birtoka maradt. Egyházilag Felsőlendva plébániájához tartozott.
Fényes Elek szerint "Radócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 130 kath., 103 evang. lak."
Vas vármegye monográfiája szerint "Radófalva, 68 házzal és 361 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd."
1910-ben 555, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1971-ben 80 házban és 90 háztartásban 400 lakos élt itt. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma folyamatosan csökken, néhány ház már az összeomlás szélén áll. 2002-ben már csak 226 lakosa volt.
Híres szülöttek
- Bernyák Ferenc a történelmi Tótság esperese.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye