Muraszentes
Ebben a cikkben a Muraszentes lenyűgöző világát és a jelenlegi társadalmunkra gyakorolt összes hatását fogjuk felfedezni. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a mindennapi életben való relevanciájáig a Muraszentes döntő szerepet játszott életünk különböző területein. Ezenkívül megvizsgáljuk a Muraszentes időbeli alakulását, és azt, hogy hogyan befolyásolta felfogásunkat és cselekedeteinket. Átfogó elemzéssel megfejtjük a Muraszentes körüli rejtélyeket és bonyolultságokat, mély és éles betekintést nyújtva ebbe az egyetemes jelentőségű témába.
| Muraszentes (Satahovci) | |
 | |
| A Szentlélek-kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Muraszombat |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Anton Štihec |
| Irányítószám | 9000 |
| Körzethívószám | 02 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 290 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 192 m |
| Terület | 3,64 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 55″, k. h. 16° 07′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 55″, k. h. 16° 07′ 02″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muraszentes témájú médiaállományokat. | |
Muraszentes (korábban Szvetahócz, szlovénül: Satahovci, vendül Svetahovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
Fekvése
Muraszombattól 3 km-re délnyugatra a Mura bal partján fekszik.
Története
1365-ben "Zetekolcz" alakban említik először. Ekkor Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Zuethehouch in districtu Beelmura" alakban szerepel. A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1687-ben a Széchy család fiági kihalása után Kéry Ferencné Széchy Julianna grófnő a Szapáry családnak adta el, akik a 20. századig birtokolták.
Vályi András szerint " SVETAHÓCZ. Vas Várm. földgye jó, réttye, legelője hasznos, fája, szőleje is van."
Fényes Elek szerint " Szvetabócz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, ut. p. Radkersburg."
Vas vármegye monográfiája szerint " Mura-Szentes, 45 házzal és 283 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. Postája és távírója Muraszombat. A község a stájer határszélen fekszik."
A század második feléig Szvetahócz néven szerepelt a térképeken, majd magyarosították Szentes-re, utána Muraszentes-re. A nevét a faluban emelt Szentlélek-kápolna után kapta.
1910-ben 292, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, de 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 310 lakosa volt.
Nevezetességei
A Szentlélek tiszteletére szentelt kápolnája 1852-ben épült.
Külső hivatkozások
- Muraszombat hivatalos honlapja
- Muraszombat község honlapja
- Muraszentes Szlovénia térképén Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye