A mai világban a Alsómarác olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír, és minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt hatásának, akár a személyes fejlődésben betöltött fontosságának, akár a globális gazdaságra gyakorolt hatásának köszönhetően, a Alsómarác számos vita és vita középpontjában állt. Napjaink egyik alapvető pillérének számító Alsómarác példátlan érdeklődést váltott ki, és számos ellentmondó véleményt váltott ki. Ebben a cikkben alaposan és részletesen megvizsgáljuk a Alsómarác-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását.
Alsómarác (Moravske Toplice) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovénia |
Statisztikai régió | Pomurska |
Község | Alsómarác |
Rang | községközpont |
Alapítás éve | 1366 |
Polgármester | Alojz Glavač |
Irányítószám | 9226 |
Rendszám területkód | MS |
Népesség | |
Teljes népesség | 842 fő (2020. jan. 1.) |
Népsűrűség | 43 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 203 m |
Terület | 144,5 (8,61) km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 41′ 34″, k. h. 16° 13′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 34″, k. h. 16° 13′ 41″ | |
Alsómarác község elhelyezkedése | |
Alsómarác weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómarác témájú médiaállományokat. |
Alsómarác (korábban Tót-Morácz, szlovénül: Moravske Toplice) üdülőhely, falu és az azonos nevű község központja Szlovéniában, Pomurska statisztikai régióban, a Muravidéken. A Ravensko szlovén tájegység része. Az Alsómarác nevet csak a 19. század végi földrajzinév-magyarosítások idején kapta, ezt a helybéli magyarok sem használják.
Muraszombattól 6 km-re északkeletre fekszik.
A település első írásos említése 1366-ból való. 1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolták az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu „Morauch et alia Dlorauch in districtu Sancti Martini” alakban szerepelt. A felsőlendvai váruradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A Széchyek fiági kihalásával a 17. század végén a Batthyányak birtoka lett.
Vályi András szerint "MARÁCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja meg lehetős."
Fényes Elek szerint "Tót-Marácz, vindus falu, Vas vmegyében: 40 kath., 293 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni."
Vas vármegye monográfiája szerint "Tót-Morácz, 130 házzal és 710 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Ág. ev. temploma 1893-ban épült. Néhai gróf Batthyány Lajosnak itt csinos kastélya volt."
1910-ben 725, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része.
2002-ben a községnek (járásnak) 6151, Alsómarácnak külön 719 lakosa volt.