Pártosfalva
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Pártosfalva témáját és az azt körülvevő összes aspektust. Eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig egy informatív utazásra indulunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük ezt a fogalmat. Kutatásokon, elemzéseken és tanúságtételeken keresztül igyekszünk megvilágítani a Pártosfalva legfontosabb szempontjait, széles és teljes perspektívát kínálva. Hasonlóképpen megvizsgáljuk ennek relevanciáját a különböző kontextusokban és a mindennapi életre gyakorolt hatását, átfogó és gazdagító látásmódot nyújtva az olvasónak. Készülj fel tehát arra, hogy elmerülj a Pártosfalva világában, és fedezz fel mindent, ami e lenyűgöző téma mögött áll.
| Pártosfalva (Prosenjakovci) | |
 | |
| Pártosfalva. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9207 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 163 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Terület | 6,67 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 44′ 24″, k. h. 16° 18′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 24″, k. h. 16° 18′ 46″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pártosfalva témájú médiaállományokat. | |
Pártosfalva (korábban Prosznyákfa, szlovénül: Prosenjakovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Fekvése
Muraszombattól 16 kilométerre északkeletre, a Rátka-patak partján, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik. Északkeleti szomszédja a már Magyarországhoz tartozó Magyarszombatfa, a két település között határátkelőhely található; ennek magyar oldalán indul a 7451-es út, amely innen egészen a 8-as főút csákánydoroszlói szakaszáig húzódik.
Története
A település első írásos említése 1448-ban "Proznyofolua" alakban történt. 1455-ben "Proznyakfalua" néven említik. Köznemesek birtoka volt.
Prosznyákfalvai és Szentbenedeki Prosznyák-család ősi fészke. Varjú Elemér közlése, hogy a családnak, mely többek között Prosznyákfalván is birtokos volt, 1455-ben elhalt György nevű utóda kezdte használni a Prosznyákfalvi Prosznyák nevet. A család még a 17. század közepén is a vagyonosabb családok közé tartozott, de azután vagyonilag állandóan hanyatlott egészen a 19. század elejéig. Az 1800-as évek elején a falu legjelentősebb birtokosa már a Hertelendy család. A faluban álló kastély építése valószínűleg e családhoz, esetleg a házasság révén velük rokonságba került Keöszeghy Antal főszolgabíró nevéhez kötődik. Keöszeghy az 1830-as-40-es években Prosznyákfán élt. A birtokot később Nádasdy Lipót szerezte meg, majd több tulajdonosváltás után 1900-ban a Matzenau grófi családé lett.
Vályi András szerint „ PROSZNÁKFA. Vas Vármegyében, földes Urai Hertelendi, és több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Kancsóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjában ámbár meglehetős javai vannak; de mivel földgye sovány, harmadik osztálybéli.”
Fényes Elek szerint „ Prosnyákfa, vindus falu, Vas vmegyében, 179 evang., 74 kath. lak. F. u. többen.”
Az 1852-es Schematismus szerint Prosznyákfa magyar település, lakói közül 62 fő katolikus, 144 evangélikus, 18 református.
Vas vármegye monográfiája szerint „ Prosznyákfa, 82 házzal és 393 r. kath., ág. ev. és ev. ref. vallású, magyar lakossal. Postája helyben van, távírója Csákány. Lakosai köznemesek. Itt van a körjegyzőség székhelye és egy a 40-es években épűlt kisebb kastély. A XIII. században a Prosznyák-család volt földesura.”
1910-ben 438, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovén kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 187 lakosa volt. Két tannyelvű általános iskolájába ma mintegy száz diák jár. 2007 decemberéig, a schengeni övezethez való csatlakozásig határállomás is működött a helység közelében, ami a magyar oldalon Magyarszombatfával kötötte össze.
Nevezetességei
- Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
- Evangélikus kápolnája 1927-ben épült.
- Nagy park közepén áll a Matzenau család címerével díszített romos kastély. 1840 táján épült, az építtető vélhetőleg a Hertelendy család vagy Keöszeghy Antal főszolgabíró volt.
- A régi iskola közelében egy 1936-ban épített kút áll.
- A falu ipari műemléke a Koltay-malom.
Híres emberek
A faluban született 1893. július 5-én Kühár Flóris bencés szerzetes, vallástörténész, író, főiskolai tanár.
Külső hivatkozások
- Pártosfalva weboldala
- Alsómarác község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- Pártosfalva az Alsómaráchoz tartozó falvak között
- Pártosfalva Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
- Kühár Flóris életrajza
Irodalom
Dr. Horváth Kálmán: A Prosznyákfai és Szentbenedeki Prosznyák család. Szombathely, 1943.
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Turul a Magyar Heraldikai Társaság Közlönye 1900
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Scematismus .... , Sabariae, 1852, 67.p.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye