Alsójánosfa
Ebben a cikkben a Alsójánosfa lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A modern társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben való jelentőségéig a Alsójánosfa alapvető szerepet játszott egyéni és kollektív fejlődésünkben. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni annak időbeli alakulását, a kezdetektől napjainkig, és reflektálunk a jövőbeni fontosságára. Multidiszciplináris megközelítéssel a Alsójánosfa-et különböző nézőpontokból közelítjük meg, kiemelve annak relevanciáját olyan területeken, mint a kultúra, a politika, a tudomány és a technológia. Kétségtelen, hogy a Alsójánosfa továbbra is érdeklődésre számot tartó és vitatéma ma is, és ezen a cikken keresztül szándékunkban áll elmélyülni annak jelentésében és jelentőségében a mai társadalomban.
| Alsójánosfa (Ivanjševci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9207 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 44 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Terület | 2,35 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 45′ 47″, k. h. 16° 17′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 47″, k. h. 16° 17′ 39″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsójánosfa témájú médiaállományokat. | |
Alsójánosfa (korábban Jánosócz, majd Jánosfa szlovénül: Ivanjševci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Fekvése
Muraszombattól 16 km-re északkeletre a magyar határ mellett a Curek-patak völgyében fekszik.
Története
A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Iwanusouch in dystrictu seu valle Welemer" alakban szerepel. A felsőlendvai uradalom veleméri kerületéhez tartozott. 1499-ben "Janosowcz" néven említik. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett.
Vályi András szerint " JÁNOSÓCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, Mura vizétől, ’s Hodoshoz sem meszsze, ’s ennek filiája, fája tűzre van, de földgye soványas."
Fényes Elek szerint " Jánosocz, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban: 38 kath. lak."
Vas vármegye monográfiája szerint " Jánosfa, régi nemesi község, 24 házzal és 129 magyar és vend lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány. Lakosai túlnyomóan ág. ev. vallásúak."
1910-ben 132, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 46 lakosa volt.
Nevezetességei
- 19. századi kis neogótikus kápolnája.
- 16. századi képoszlop a falu bejáratánál.
- 1923-ban emelt fa haranglába.
Külső hivatkozások
- Alsómarác község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- Alsójánosfa az Alsómaráchoz tartozó falvak között
- Alsójánosfa Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
