Tibeti buddhista kánon
Manapság a Tibeti buddhista kánon olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A Tibeti buddhista kánon és életünkre gyakorolt hatásának egyre növekvő tudatossága miatt egyre többen vonzanak többet megtudni erről a témáról. Függetlenül attól, hogy a Tibeti buddhista kánon személy, hely, esemény vagy fogalom, a modern társadalomban való relevanciája a legtöbbünk számára érdekessé teszi. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tibeti buddhista kánon különböző aspektusait és életünk különböző területeire gyakorolt hatását. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Tibeti buddhista kánon lenyűgöző világában!
| A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
|---|
 |
|
Gyakorlatok és szintek
|
|
Történelem és áttekintés
|
| A sorozat témája Buddhizmus |
|---|
 |
|
|
|
Körvonalakban |
A tibeti buddhista kánon szent szövegek egy lazán meghatározott listáját jelenti, amelyet a tibeti buddhizmus legkülönbözőbb iskolái is elfogadnak. A kora buddhista szútrajána szövegek (főleg szarvásztiváda) és mahájána források mellett a tibeti buddhista kánonba tartoznak még a tantrikus szövegek. A tibeti kánont legutoljára Buton Rincsen Drub (1290–1364) alakította át a 14. században.
A tibetieknek nem volt formálisan elrendezett kánonuk, mint a mahájána, ezért megalkották sajátjukat, amely a szövegeket két laza kategóriába rendezte:
- A Kandzsúr („lefordított szavak”) azokat a szövegeket foglalja magában, amelyek Buddha szavait tartalmazzák. Minden szövegnek feltehetően létezik egy szanszkrit fordítása, azonban sok esetben a tibeti szöveget kínairól vagy más nyelvről fordították.
- A Tandzsúr ("lefordított tanulmányok"), magyarázó szövegek - mahájána és nem-mahájána egyaránt. A Tandzsúr 3626 szöveget tartalmaz 254 könyvben.
Kandzsúr
Azt nem tudni, hogy mikor használták először a Kangyúr elnevezést. Kánoni buddhista szöveggyűjtemények már léteztek a hatodik tibeti király Triszong Decen idejében is. A nem csupán egy kiadást megélt Buddha tanítások ezen gyűjteményét a 7. és a 9. század között gyűjtötték össze. Legősibb forrásának a régi „narnthangi” kiadást tekintik. A régi tibeti nemesi családok jóvoltából jelenhetett meg 10 különböző kiadás, mivel akkoriban ezt nagy érdemnek tartották. Emellett szintén nagyjából 10 modern, nyomtatott kiadása ismert a Kandzsúr (pl. a Derge, Lhásza, Narthang, Kone, Peking, Urga, Phudrak és Sztog palota verziói).
A szöveggyűjtemény jórészt szanszkritból való fordításokból áll, néhány kínaiból és más belső ázsiai nyelvből származó szöveg kivételével. A Kandzsúr különböző kiadásaiban összesen 1169 szútra található 70 000 speciális tibeti méretű oldalon, ám ennyit egyik kiadás sem tartalmaz önmagában.
A Kandzsúrt különböző fejezetekre osztották: Vinaja, Bölcsesség szútrák tökéletessége, Avatamszaka, Ratnakuta és egyéb szútrák (75% mahájána, 25% nikája / ágama vagy Hínajána) és tantrák.
Tandzsúr
A Tandzsúr (tib.: bsTan-'gyur) megszerkesztése a zsalui kolostor skolasztikus tudósának, Putönnek (1290-1364) nevéhez fűződik.
Kapcsolódó szócikkek
Hivatkozások
- ↑ Edward Conze, The Prajnaparamita Literature, Mouton, the Hague, 1960, 72. oldal. - Mahasutras, Peter Skilling, Pali Text Society, I. kötet, xxiv. oldal.
- ↑ Kangyur meghatározása a buddhista minilexikonban
- ↑ www.mek.niif.hu Láma Ole Nydahl - Aogy a dolgok vannak
- ↑ www.buddhistaegyhaz.hu, Tibet rövid története
