Ebben a cikkben a Pat (Magyarország) lenyűgöző történetét tárjuk fel. Ez a téma az akadémikusok, a tudósok és a rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. Az évek során a Pat (Magyarország) döntő szerepet játszott a társadalomban, jelentős változásokat befolyásolva életvitelünkben és a minket körülvevő világ megértésében. Szerény kezdeteitől a jelenlegi hatásáig Pat (Magyarország) kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és ebben a cikkben az ő összetett és magával ragadó narratívájába fogunk beleásni. Reméljük, hogy részletes elemzésünkkel és annak számos oldalának elmélyült áttekintésével megvilágítjuk ezt a témát, és átfogó képet nyújtunk olvasóink számára.
Pat | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bata Zoltán (független) | ||
Irányítószám | 8825 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 197 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 22,69 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 26′ 27″, k. h. 17° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 27″, k. h. 17° 11′ 00″ | |||
Pat weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pat témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pat község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.
Zala vármegye keleti szélén, Nagykanizsától mintegy 25 kilométerre keletre található, a Nemesdéd-Miháld közti 6817-es út mentén. A szomszédos falvak Miháld és a már Somogy vármegyéhez tartozó Varászló. Pat központjától alig 300 méterre található a megyehatár.
Először 1332-ben említik a települést, akkori Potoch alakban, a pápai tizedjegyzékben. A 16. században a Kanizsai család birtokaihoz tartozik, de 1445-46 környékén eladták várnagyuknak, Bakonoki Török Lászlónak, aki felvette a Pati előnevet. 1486-ban Mátyás király elvette a birtokot Török Lászlótól és a Tolnai Bornemissza János alkincstárnoknak adományozta, aki Mátyás királynál kegyelmet eszközölt ki Török Lászlónak, és a föld egy részét sikeresen visszaadta.
1776-ban a település Vrancsics Pál ezredes és Tahy Imre birtoka. A 18. század közepén elzavart szlovén (vend) evangélikus családok települtek le a faluban. A türelmi rendelet érvénybe léptével sok szlovén visszatért hazájába, mások itt maradtak és a 19. századra beolvadtak a magyar népességbe.
1832-ben gróf Festetics Miklós és Festetics Imre, valamint Zichy Károly is tulajdonosa a Patnak. 1863-ban a helyi lakosok evangélikus templomot építettek. A századfordulón 300 római katolikus, 285 evangélikus és 10 református élt itt. Egy-egy római katolikus és evangélikus iskolája volt ekkoriban Patnak. A gyermeklétszám csökkenése miatt 1976-ban megszűnt az iskola. 1988-ban építették fel az evangélikus egyház tulajdonában lévő kultúrházat, majd 1997-ben községi művelődési ház épült. 1995-ben faluház létesült. Az evangélikus templomot 1988-ban renoválták. 1998-ban új imaház épült, majd 2000-ben harangot szenteltek. A községben 1990-ben sportpálya létesült öltözővel.
A településnek közös fenntartású általános iskolája és napköziotthonos óvodája van Miháld és Sand községekkel.
A helyi kultúrházban könyvtár működik.
A településen énekkar tevékenykedik.
Júliusban evangélikus ifjúsági tábort tartanak, 60 gyermek részvételével.
A településen a munkanélküliek arány 1994-ben 13,9%-ra, 1997-ben 18,9%-ra tehető.
Az aktív korú népesség létszáma 1994-ben 144 fő, 1997-ben 111 fő.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 226 | 208 | 182 | 206 | 205 | 197 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,5%, német 2,5%. A lakosok 63,6%-a római katolikusnak, 5,8% reformátusnak, 18,9% evangélikusnak vallotta magát (10,2% nem nyilatkozott).
Zalaszentjakab | Zalakomár | Nemesvid, Somogysimonyi |
Miháld |
|
Varászló, Nemesdéd |
Sand | Inke | Varászló, Nemesdéd |