A mai világban a Rahó állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Akár személyes, akár társadalmi, akár globális értelemben, a Rahó jelentős jelentőséggel bír az emberek mindennapi életében. Hatása különböző területeken érezhető, legyen szó politikáról, gazdaságról, kultúráról vagy technológiáról. A Rahó kulcsfontosságú elemmé vált a döntéshozatalban és a cselekvések meghatározásában egyéni és kollektív szinten. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Rahó jelentőségét és hatását jelenlegi társadalmunkban, valamint megvitatjuk a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat és megközelítéseket.
Rahó (Рахів) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) | ||
Járás |
| ||
Község | Rahó község | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 1447 | ||
Polgármester | Viktor Medvigy | ||
Irányítószám | 90600 | ||
Körzethívószám | +380-3132 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 15 536 fő (2022. jan. 1.) | ||
Magyar lakosság | 1829 | ||
Népsűrűség | 296,38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 430 m | ||
Terület | 52,42 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 03′, k. h. 24° 13′48.050000°N 24.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 24° 13′48.050000°N 24.216667°E | |||
Rahó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rahó témájú médiaállományokat. |
Rahó (ukránul: Рахів , oroszul: Рахов , szlovákul: Rachov, románul: Rahău) város Ukrajnában, a Kárpátalján, a Rahói járás székhelye.
Técsőtől 70 km-re keletre a Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál fekszik. Rahómező (Rachová Poiana), Aknarahó (Rachová Kosulská) és Bocskórahó (Rachová Bochuvská) egyesülése. Határában 1,5 km-re északkeletre egyesül a Fehér- és Fekete-Tisza.
Neve a Rahó pataknévből, az pedig a szláv orehov (= diós, mogyorós) szóból származik.
1447-ben Rahow néven említi először oklevél.
1782-ben épült az első fahíd a Tiszán. A Felső-Tiszavölgy gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi központja lett. 1792-ben és 1828-ban épültek görögkatolikus templomai.
1910-ben 6577 lakosából 4432 ruszin, 1177 magyar és 917 német volt.1939-től Szeged testvérvárosa.
1941. június 26-án, közvetlenül a kassai bombázás előtt egy, vélhetően szovjet típusú vadászgép támadást intézett egy arra közlekedő vasúti szerelvény ellen, így az incidens a várost ért támadás közvetlen előzménye lett.
A 2001-es népszámláláskor lakóinak száma 15 241 volt, ebből 12%-nyi magyar nemzetiségű.
A települést érinti az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal.