Chizsne
A mai világban a Chizsne állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Megalakulása óta a Chizsne felkeltette a szakértők és a hobbibarátok kíváncsiságát és figyelmét. A társadalomra és a kutatás különböző területeire gyakorolt hatása alapvető elemmé tette, amelyet minden elemzésben vagy vitában figyelembe kell venni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Chizsne-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a történetétől és eredetétől a mai hatásig. Ezenkívül megvizsgáljuk a Chizsne körüli különböző nézőpontokat és véleményeket azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
| Hizsnye (Chyżne) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Lengyelország |
| Alapítás éve | 1619 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1069 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 651 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
 | |
 é. sz. 49° 25′ 60″, k. h. 19° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 25′ 60″, k. h. 19° 40′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hizsnye témájú médiaállományokat. | |
Hizsnye (korábban: Chizsne, lengyelül Chyżne, IPA: , szlovákul Chyžné) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Fekvése
Jablonkától 6 km-re és Krakkótól 73 km-re délre található település.
Története
1619-ben alapították a Thurzó család kezdeményezésére, neve valószínűleg az ólengyel „chyża” (ház) szóból eredeztethető. 1890-ben 1500-an lakták.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Chizne, tót falu, Árva vármegyében, 1407 kath., 3 zsidó lak. Fekszik egy szép, de terméketlen térségen. Van kath. paroch. temploma, 3 vizimalma, vasbányája, sok és jó legelője. Lent termeszt, és vásznat sző, 75 3/8 sessio. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”
A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
1920-ban került Lengyelországhoz. Egyike a trianoni békeszerződés aláírása után egy hónappal, a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak. 1939 és 1945 között a Szlovák Köztársasághoz tartozott. 1945 óta újra Lengyelország része.
Népessége
- 1910-ben 1197-en, többségében lengyelek és szlovákok lakták. Lakosainak anyanyelv szerinti megoszlása: 46 szlovák (tót), 39 magyar, 5 német és 1107 egyéb, vélhetően lengyel (gorál) volt.
Jegyzetek
- ↑ GeoNames, 3101453
- ↑ Határon túli települések elnevezése. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
- ↑ A Pallas Nagy Lexikona "C" kötet
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 25.)
- ↑ Révai Nagy Lexikona 10. kötet, 155. o. (1914)
- ↑ Az 1910-es népszámlálás adatai. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
