Turzóvölgy
A mai világban a Turzóvölgy olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Turzóvölgy évek óta visszatérő téma a politikától a populáris kultúráig különböző területeken. Az idő múlásával a Turzóvölgy egyre nagyobb jelentőséget és relevanciát kapott, és aktuális témává vált, amely továbbra is vitákat és vitákat generál. Ezért kulcsfontosságú, hogy mélyebben elmélyedjünk ebben a témában, és elemezzük különböző aspektusait, hogy megértsük a mai társadalomra gyakorolt hatását.
| Turzóvölgy (Tupkovec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Felsőmihályfalva |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Franjo Kovačić |
| Irányítószám | 40312 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 83 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′ 47″, k. h. 16° 19′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 47″, k. h. 16° 19′ 01″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turzóvölgy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Turzóvölgy (horvátul: Tupkovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 13 km-re északnyugatra, községközpontjától Felsőmihályfalvától 4 km-re északra a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története
A települést 1478-ban "Turpkowecz" néven említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé.
A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " TUPKOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Urai Gr. Álthán, és Pruszkay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Mihályeveczhez közel, és annak filiája; haárja sovány."
1890-ben 75, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1991-óta a független Horvátország része. 2001-ben 93 lakosa volt.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.