Robádihegy
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Robádihegy témát, amely ma nagyon fontos téma. A Robádihegy olyan koncepció, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, ellentmondó véleményeket és eltérő nézőpontokat generálva. Ebben az értelemben kulcsfontosságú a Robádihegy-hez kapcsolódó összes szempont részletes elemzése, hogy megértsük valódi hatókörét és hatását. Ebben a cikkben különböző megközelítésekkel, kutatásokkal és nézőpontokkal foglalkozunk, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy átfogó képet kapjon a Robádihegy-ről. Továbbá megvizsgáljuk annak időbeli alakulását, valamint hatását különböző összefüggésekben és helyzetekben. Adatok bemutatásával, elemzésével és reflexióival arra törekszünk, hogy teljes és naprakész perspektívát kínáljunk a Robádihegy-ről, hogy hozzájáruljunk a vitához, és bővítsük az ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatos ismereteket.
| Robádihegy (Robadje) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Stridóvár |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Branko Resman |
| Irányítószám | 40312 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 126 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 29′ 35″, k. h. 16° 15′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 35″, k. h. 16° 15′ 32″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Robádihegy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Robádihegy (horvátul: Robadje) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Stridóvárhoz tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 20 km-re északnyugatra, községközpontjától Stridóvártól 2 km-re délnyugatra a Muraközi-dombság területén a szlovén határ mellett fekszik.
Története
A csáktornyai uradalom része volt. 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly király 1719-ben a Muraközzel együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
A településnek 1910-ben 992, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 2001-ben 187 lakosa volt.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
